2006. december 13. Tavalyhoz viszonyítva a legtöbb helyről eltűnt az úgynevezett feketefenyő. Minden bizonnyal nem nyerte meg a vásárlók tetszését. Így az ez évi választék, például a szolnoki vásárcsarnok mellett, háromféle típusú fát kínál.
2006. december 16. Amíg a kiváló minőségű magyar fenyők külföldön találnak gazdára, addig a silány külföldi áru elözönli a hazai piacot. Becslések szerint megközelítőleg hárommillió fenyő közül válogathatunk ezekben a napokban. Azt nem tudni, hogy pontosan mekkora a választék.
2006. december 12. A normannfenyő nem hullatja a tűleveleit, január elejéig jól mutat a szobában Veszprém (szpd) - Egy-egy karácsonyi szezonban másfél millió fenyőfát vesznek meg hazánkban, hogy szentestére feldíszítsék. Ennek tekintélyes része importból származik.
2006. december 15. EGERCSEHI felé kopár a táj. A környéken élőknek pedig éppen abból nincs elég, ami az embert emberré tette. Munkából. Még a vadászok is gyenge adottságú területként emlegetik. Igen, a vadászok, akik sorsdöntő napokat élnek mostanság.
2006. december 12. BIZTONSÁG A térségben évek óta nem történt tragikus esemény Az erdőket, mezőket járó vadászok hírnevét csorbítja, ha tragikusan végződő vadászatokról olvasnak az emberek. A biztonsági intézkedések még fokozottabb betartásával azonban elejét lehet venni a vadászbaleseteknek.
2006. december 15. Sok ezer éve az előemberek mindegyike vadászott, létét ebből tartotta fenn. A zsákmány megszerzésének döntő szerepe lehetett a beszéd kialakulásában. A korunkban negatív felhangokkal is illetett vadászatnak tehát valaha lényeges kultúrtörténeti szerepe volt.
2006. december 18. Oroszországban most már hetek óta melegrekordot mérnek. Az erdőkben kibújtak a gombák, a fán a rügyek, nem is szólva a téli álom helyett virgoncan bóklászó medvékről. Az emberek ettől egyáltalán nem tűnnek boldognak, sőt, érezhetően megnőtt az ország európai részén a depressziósok száma. Az ok egyszerű: az időjárás, a szürkeség általános rossz kedvet okoz.
2006. december 18. Az utóbbi hónapokban egyre több jelzés érkezik az erdészetekhez, a környezetvédő szervezetekhez és a szerkesztőségekbe, így hozzánk is, hogy országszerte engedély nélkül vágják a fákat az erdőkben. Néhányan szervezett bandák tevékenységét jelezték. Zétényi Zoltán erdész szakíró, a ForestPress erdészeti honlap főszerkesztője kérdésemre elmondta, hogy igazak a szervezett falopásról szóló hírek. A szakember ugyanakkor kétféle engedély nélküli favágást különböztetett meg.
2006. december 18. Zalaegerszeg-Csács - A városrész erdőbirtokossági társulatának 57 hektár az erdőterülete, s ez jelenleg 48 tag tulajdonában van. Ekkora területen pedig nagy dolgokat képtelenség produkálni.
Hírek WAGENINGEN – A tömjéngyanta csapolás jelenlegi mértéke veszélyezteti az illatos gyanta fenntartható termelését, figyelmeztetnek a holland és eritreai ökológusok. A tömjén, illatos megkeményített fagyanta, amit a Boswellia fa csapolásával nyernek. Az ezredforduló óta, a 2000-es években karácsonykor, ez a gyanta, a füstölők és illatosítók összetevőjeként, különösképp népszerű a keresztény közösségek körében.
Hírek Kamerával ellenőrzik a „Deliblatska Pescara“ különleges vajdasági rezervátumot Deliblatska Pescara, amit más néven Deliblato Send és az Európai Szaharaként is emlegetnek, Szerbiában, a Vajdaság területén található. Kiterjedése körülbelül 35 ezer hektárnyi, dél-keletről a Duna folyó határolja. Deliblatska pescara Európában páratlan, a szavannák élővilágához tartozó számos állat és növény faj természetes élőhelye.
A Nobel Alapítvány a javaslatot elutasította OSLO – A volt norvég környezetvédelmi miniszter szerint új Nobel-díjat kellene alapítani, hogy elismerést nyerjen a környezet védelmében és az éghajlatváltozás ellen végzett munkálkodás. A Norvég Nobel Intézet vezetője azonban elmondta, hogy a Svéd Nobel Alapítvány az elképzelést már mérlegelte és elutasította – jelentette a Reuters.
2006. december 12. Minden korábbinál nagyobb mérvű fatolvajlásra készültek az erdészek az ősszel a fatüzeléses fűtés terjedése, s a tűzifadrágulás miatt - a jó időben azonban még nem indultak be a tolvajok. De a helyzet egyik napról a másikra változhat - az erdészetek tehát megerősített erdővédelmi szolgálatot tartanak fönn. A résztvevők hétvégenként és este sem pihennek.
2006, december 17. Több mint 100 millió forint értékű faállomány pusztult ki egy nagycenki lakópark építése miatt. 100, 120 éves fákat még a Széchenyi-család telepítette a saját kertjeként fenntartott területre a XIX. században. Túlélték a világháborúkat és ellenálltak a fatolvajoknak, mára azonban mindössze kettő maradt épen közülük.
2006. december 6. Egymilliárd forint elvonás az ágazatból „Üres év” elé néz az erdészet, vagyis állami támogatás nélkül marad egy sor feladat. A költségvetés jövőre egymilliárddal kevesebbet juttat az ágazatnak, így a támogatási keret már a korábban vállalt kötelezettségek teljesítésére sem elegendő! Szakemberek szerint ez azt jelenti, hogy 2007-ben az erdőtelepítésre és erdőfenntartásra sem jut elég pénz. Ezen a helyzeten még az sem szépít, hogy októberben átadták a kétmilliomodik hektár erdőt.
2006. december 6. Maximumon a fakitermelés Az elmúlt hónapok gázár- és az áfaemelései miatt sok család ismét fa- és széntüzelésre áll át. Ám nincs könnyű dolga annak, aki most akar tűzifából télire bevásárolni. A tűzifa ára 20 százalékkal drágult, ráadásul akkora a hiány belőle, hogy a legtöbb tüzépnél heteket, vagy akár hónapokat is várni kell rá.
2006. december 6. Ma már fordítva járnak a kamionok A helybéliek úgy tartják. Surd a fenyő hazája. A háromszáz fős Zala megyei kisfaluban szinte mindenki fenyőkitermeléssel foglalkozik. Néhány éve még erről a vidékről tonnaszámra vitték külföldre a karácsonyfát, mostanában azonban a hazai piacon is alig találnak vevőkre. A kereskedők hűtött kamionokban immár Dániából és Hollandiából hozzák Magyarországra az olcsó fákat.
2006. december 6. Német hagyomány török elnevezéssel Kiszámíthatatlan természet, vibráló politika, rohanó hétköznapok. Év végén mégis minden megnyugszik néhány napra, amikor karácsonyfát állítunk. Valójában nem is olyan régóta: Magyarországon alig több mint másfél évszázada jelentek meg az első feldíszített fenyőfák, a szegényebb családok körében pedig csupán a XX. század második felében.
