Illés Nándor erdőmérnök 1836. május 15-én született Királyfián (Hont
vármegye)
Édesapja uradalmi erdész volt, aki gyermekét is ilyen pályára irányította.Középiskoláit Selmecbányán és Rozsnyón végezte.
1854-1860 között tanult Selmecbányán, a Bányászati és Erdészeti Akadémián, az államvizsgát 1864-ben tette le.
Ismert munkahelyei:
1860-1868 között a Coburg-féle erdőbirtokon dolgozott.
Még oklevelének megszerzése előtt, 1862-ben az Erdészeti Lapok munkatársa lett. A lap célja a „magyar erdészeti irodalom életre hívása és ápolása” volt. A lap folyamatosan közölte szakcikkeit.
1868-1872 között Selmecbányán, a Bányászati és Erdészeti Akadémián tanársegéd, majd az erdészeti tanszék vezetője. Itt elsőként adta elő magyar nyelven a növénytant, erdőtenyésztéstant, iparműtant és a vadászattant. Rendkívül nehéz, úttörő jellegű munkát végzett. Közben az akadémia botanikus kertjét is jelentősen fejlesztette. A szerény javadalmazás és az előmenetelre való kilátás hiánya miatt vált.
1872-1880 között a Károlyi és az Esterházy uradalmaknál erdőfelügyelő.
1880-1881-ben Budapesten királyi erdőfelügyelő.
1881-1891 között Budapesten, a Földművelésügyi Minisztériumban az Erdőfelügyeleti Osztály vezetője, főerdőtanácsos nyugalomba vonulásáig.
1884-ben Királyhalmon, az Erdőőri Szakiskola igazgatója.
Révész Károly hirtelen halála miatt ideiglenesen, a tanév végéig vette át az iskola irányítását. Néhány hónapos tevékenysége meghatározó.
A magyar erdőgazdálkodás kiemelkedő jelentőségű személyisége. Elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyar nyelvű erdészeti szakirodalom megalkotásában, valamint a selmeci erdészeti akadémia magyar nyelvű oktatásának megteremtésében. Szakirodalmi munkássága kiemelkedő. 1871-ben jelent meg Erdőtenyésztéstan című alapvető, témájában első magyar nyelvű könyve. 1873-ban jelent meg a Fekete Lajossal írt Közerdész című, díjnyertes könyve, majd 1885-ben A futóhomok megkötése, befásítása és használata című kötete. Vadászati témájú könyvei közül kiemelkedik a szakiskolák tanulói számára írt Vadőr című könyv. Csak az Erdészeti Lapokban mintegy 270 írása jelent meg. Úttörő munkát végzett a futóhomok megkötésében, az akác pajzstetű kutatásában és az erdőőri szakiskolák megszervezésében.
1907. május 2-án hunyt el Palánkán (Bács megye).
