Mátyás Csaba akadémikus az MTA novemberi környezettudományi konferenciájának kapcsán foglalta össze az Erdők Éve jelentőségét és a jövőbeli feladatokat.
Jelenleg a Föld felszínének 31%-át borítja erdő, amely a szárazföldi fajok 80%-ának az életterét jelenti, és 1,6 milliárd embernek biztosítja a megélhetését. A mintegy 4 milliárd hektárnyi erdőterület irtása a közelmúltban csökkent ugyan, de még mindig 5,2 millió hektárt veszítünk évente. Mivel a fás területek gigászi széntárolók, fékezik a szén-dioxid légkörbe jutását, ennélfogva irtásuknak súlyos geofizikai hatása van: hozzájárul a klímaváltozáshoz. A tudomány és a gyakorlat képviselői évtizedek óta küzdenek azért, hogy meggyőzzék róla a világ döntéshozóit: az erdők védelme nemcsak az értékes faanyag termelése, hanem a talaj és a víz minősége, a fajok gazdagságának megőrzése és az emberiség jövője szempontjából is halaszthatatlan feladat.
A 2011-es Erdők Évének előzménye az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által 2010-ben készített felmérés volt a globális erdészeti erőforrásokról. A jelentés kimutatta, hogy az erdők állapota világszerte nagyon különböző, ami szorosan összefügg a helyi politikai és szociális problémákkal. A Föld erdőterületének fele négy ország között oszlik meg (Oroszországi Föderáció, Kanada, Amerikai Egyesült Államok, Brazília), ugyanakkor 64 ország 2 milliárd lakosa az erdők mindössze 2%-ával rendelkezik. Világviszonylatban Brazíliában a legjelentősebb az erdőirtás mértéke, a kontinensek közül Afrika és Dél-Amerika a legveszélyeztetettebbek. Kínában a példátlan erőfeszítések dacára feltartóztathatatlannak tűnik a sivatagos területek térnyerése. Jelenleg a kormányzat 100 milliárd dolláros programmal támogatja a „Nagy Zöld Fal" kialakítását. Egy nemzetközi kutatócsoport tagjaként Mátyás Csaba is részt vesz a megoldási lehetőségek feltárásában.
Az akadémikus véleménye szerint az elmúlt évszázadokban az ember oly mértékben beavatkozott a természet rendjébe, hogy a Föld regenerálódásának folyamatából sem vonhatja ki magát. Az emberiség feladata, hogy a túlélésért helyrehozza mindazt, amit a növekedésért veszélybe sodort. A rövid távú haszon elvét fel kell váltania a hosszú távú tervezésnek. Az Erdők Éve ráirányítja a figyelmet arra, hogy az erdők kiirtása a bioszféra létét, az embert is fenyegeti. A novemberben Budapesten megrendezett World Science Forum egyik központi témája az egyre növekvő élelmiszerigény és a biodiverzitás megtartása közötti egyensúly volt. Robbanásszerűen növekvő lélekszáma miatt az emberiséget fenyegető éhínség réme az erdőgazdálkodást is új utak keresésére készteti. A megoldást segítheti egyrészt a fás és mezőgazdasági kultúrák kombinálása (agroerdészet), másrészt az élelmiszerforrást is biztosító ültetvények telepítése.
Az erdőterületek radikális csökkenésének megállítása csak a változó klimatikus viszonyokhoz alkalmazkodó erdőtelepítéssel érhető el. A természetes erdőkre nehezedő nyomás csökkentését szolgálják a faültetvények, de arányuk még mindig rendkívül alacsony, az összes erdőterületnek mindössze 3,8%-át teszik ki. Európa jelenleg az egyetlen kontinens, ahol a gazdasági szektort is ösztönző állami és uniós támogatásoknak köszönhetően minden országban gyarapodik az erdőterület. Ez a pozitív mérleg Magyarországra is igaz, évente 11 ezer hektár erdőtelepítéssel az európai középmezőnybe tartozunk. Ugyanakkor sürgető problémákat kell megoldanunk, hiszen hazánkban a klímaváltozás hatására fokozódik a szárazság, ami őshonos fajok (pl. a bükk) létét fenyegeti. Ebből a szempontból különösen síkvidéki erdőink veszélyeztetettek. Magyarország viszonylagosan erdőszegény területnek számít, területének 20%-át borítják fás társulások. Mátyás Csaba szerint ezért kiemelt erdészeti feladat az elkerülhetetlen klimatikus változásokhoz való alkalmazkodás segítése, erdőink területének és stabilitásának növelése. A gazdasági ágazatok közül az erdőgazdálkodás igényli leginkább az előrelátó tervezést, hiszen egy erdőt 80-100 (a bükk esetében 140) évre hoznak létre. A szakembereknek és a döntéshozóknak fokozott körültekintéssel kell eljárniuk, hogy a klimatikus viszonyokhoz másfélszáz év múltán is alkalmazkodni tudó fákat telepítsenek.
Idén hazánkban is számos konferencia, tudományos ülés és szakmai fórum foglalkozott az erdők kiemelt ökológiai jelentőségével. Mátyás Csaba véleménye szerint Magyarországon sikeres volt az Erdők Éve, mert a felvetett problémák és tudományos elemzések élénk visszhangot váltottak ki a szaksajtóban és döntéshozói szinten egyaránt. A hazai kutatás jelentős eredményeket ért már el a jövő ökológiai problémáinak megoldásában, és számos továbbgondolásra érdemes megoldási javaslatot vetett fel, ami a nemzetközi tudományos térben is figyelmet keltett. Az eddigi tudományos eredmények gyakorlati hasznosíthatóságát jelentheti egy szolgáltató központ létrehozása, amelynek célja a gazdálkodóknak és a regionális vezetőknek nyújtott tanácsadás a klímahatások mérséklésének és a fenntarthatóság elvárásainak is megfelelő döntések kialakításában.
Az Erdők Éve végéhez ért, de az erdők védelmének programja világszerte folytatódik. Az erdőt nem tekinthetjük többé egyszerűen a relaxáció vagy a rövid távú gazdasági érdekek helyszínének. Az idei év eseménysorozatának legfőbb törekvése az volt, hogy meggyőzze róla a világot: most hozott döntéseink évszázadokra meghatározzák az emberiség életét. Felelős gondolkodásra és tervezésre hív fel mindannyiunkat, hiszen bolygónk továbbélésének záloga, megóvása és megújítása létérdekünk.
