Decrett József kamarai erdőmester 1774. július 12-én született Dobrocson. Erdész, breznóbányai királyi erdőbíró, majd besztercebányai kamarai erdőmester. A korszerű erdőgazdálkodás hazai úttörője. Decrett József 13 éves korában, a piaristák gimnáziumában végezve, 1787. szeptemberében kerül a Királyi Erdőkincstár besztercebányai hivatalának díjtalan alkalmazásába. Ezután a jó eszű, kitűnő képességű erdőtelepes (erdei munkás) családból származó fiú az akkori erdészeti ranglétrát végigjárja. Felvigyázó, segéd- majd kinevezett erdőőr, famester. 1800-tól alerdész, majd hamarosan segéd-főerdész, végül főerdész. 1808-ban I. Ferenc király kinevezi Breznóbányára magyar királyi erdőbírónak. Ez a beosztás a mai erdészetvezetőnek felel meg. 1814-től a besztercebányai kamarai erdőhivatal főnöke lesz, mint erdőmester. Ebben a tisztségében ténykedik, az erdők és a benne dolgozók javára 1837-ig, nyugdíjba vonulásáig.
Ő vezette be a tudatos előhasználatokat. Gyérítésekhez kapcsolta a "kasszenítést", a gyérítési faanyag hasznosítását, erdőrészletben történő faszenítését. Ezen kívül „soha el nem hervadó érdemeket szerzett az erdőfelújítás, valamint a kopárfásítás körül kifejtett tevékenységével.
Magyarországon elsőként, 1813-ban kezdi el a letarolt erdőterületek, kopárok mesterséges fásítását. Ő létesíti az e munkákhoz nélkülözhetetlen első csemetekerteket. Bevezetteti mesterséges felújításoknál az őszi gödrös talaj-előkészítést.
Elrendeli például, hogy a vágásokat maga az erdőtiszt jelölje, hogy a jegenyefenyves és lomblevelű erdők fokozatos felújító vágásaiban állva hagyandó fapéldányok sértetlenül maradjanak vissza, ezek az úgynevezett hagyásfák.
A kíméletes véghasználat miatt előírja, hogy a fahasználatok a lehetőségig télen „foganatosíttassanak”, főleg az alátelepedett fiatalos érdekéből, s „mindazt, aki nedvkeringés idejében vág, vagy ereget fát, erdőkártevőkként bírálják el."
Zsinórmértékül állítva azt az alapvető szabályt, hogy: "mesterségesen csak ott újítsuk föl az erdőt, ahol a természet megtagadja a szolgálatot, mert eljárásunk egyébként indokolatlan költségfecsérlés!"
Elsőként vezeti be az erdőművelési nyilvántartást, erdészre, anyag- és bérköltségre is vonatkoztatva. Ezek a dokumentumok gazdasági tevékenységünkben úttörő munkák, és ma is példaértékűek.
A hatékony munkavégzéshez hazánkban, 1825-ben elsőként alkalmazza a keresztvágó fűrész használatát, ugyanis addig csak fejszét használtak a fakitermeléseknél.
Megszerkesztette a telepes erdőmunkások szolgálati és szervezeti szabályzatát.
Besztercebányán, 1841. június 18-án hunyt el.
A róla elnevezett kitüntetést az Országos Erdészeti Egyesület kecskeméti vándorgyűlésén idén adták át először.
