„A bíróság működésében objektív ok merült fel.” (ForestPress)

Hozta ezt a végzést a Fővárosi Bíróság annak ellenére, hogy a PTK birtokperben soronkívüliséget írt elő a bíróságok számára az ügy tárgyalására – tájékoztatta a ForestPress-t Perlaki Tamás.
Hozta ezt a végzést azután, hogy korábban, az I. fokú bíróság (PKKB)  érdemi vizsgálat nélkül, arra való hivatkozással utasította el fellebbezését, hogy kevesebb illetéket rótt le, mint, amit a törvény előír. Ez ellen a végzés ellen fellebbezve a másodfokú Fővárosi Bíróság megállapította, hogy az I. fokú bíróság tévedett, az eredeti befizetett összeg volt a helyes, és a téves végzés alapján pótlólagosan befizetett 3000 forint visszautalását a PKKB részére előírta, és végre befogadta fellebbezésemet.
Csak, hogy ezzel a jogi aktussal is nyert a hadsereg egy fél évet.
 
Most pedig bizonytalan időpontra halasztották azt a tárgyalást, amit egyébként soron kívül kellene megtartani.
Nyilvánvaló, hogy a bíróság azért húzza az időt, hogy a hadsereg le tudja folytatni a még csak ezután indítandó második kisajátítási eljárást, kizárva még a lehetőségét is annak, hogy bármely bíróság jogerős ítéletben megállapíthassa azokat a törvénysértéseket, rendezetlen jogkérdéseket, melyek akadályai lennének egy HM számára sikeres kisajátításnak. A HM első kisajátítási kérelmét ugyanis a Heves Megyei Közigazgatási Hivatal utasította el – tette hozzá Perlaki Tamás.
 
A felperes elmondta, hogy feljelentése alapján a B-A-Z  Megyei Rendőr-főkapitányság földlopás és rongálás (természetkárosítás) miatt indított nyomozást, melynek ideje alatt megjelent a nyomozást vezető Kalász Tímea főnyomozónál egy katonai dandártábornok és javasolta a nyomozás azonnali befejezését. Annak ellenére, hogy a rendőrségi nyomozás során kirendelt igazságügyi szakértőt a hadsereg, a tulajdoni lap szerint az ő tulajdonában és használatában lévő erdőterületre nem engedte be, és az után, hogy az igazságügyi szakértő a kerítésen átnézve, és az erdészeti hatóság nyilvántartását áttanulmányozva megállapította a kárt, és írásban javasolta a nyomozás folytatását. Mindezek után a rendőrség eleget tett a katonai dandártábornok óhajának és váratlanul megszüntette a nyomozást.
 
Perlaki Tamás szerint a legelkeserítőbb az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa magatartása, aki a panasz beadás után hónapokkal átadta az ügyet a Jövő Nemzedéke Országgyűlési Biztosának, aki elutasította a vizsgálatot, arra hivatkozva, hogy időközben már született bírósági döntés az ügyben. A bírósági döntések kizárólag arról rendelkeztek, hogy tulajdonát érintő ügyekben nincs perképessége, és vagy hatályon kívül helyezték a kereseteinek első fokon helyt adó bíróságok döntését, vagy eleve megvonták a perképességét, tehát végül semmit nem vizsgáltak ki érdemben a bíróságok.
 
Perlaki szerint ezt a joggyakorlatot folytatja a Fővárosi Bíróság, amikor igyekszik úgy elhúzni a birtokháborítási perét, hogy annak esetleges eredménye ne akadályozhassa meg a hadsereget abban, hogy de jure kisajátíthassa az erőből, de facto már okkupált területet.