Brüsszel – Az Európai Bizottság ma ambiciózus európai uniós stratégiát fogadott el a bio-üzemanyagok területén, amely számos majdani piaci alapú, jogszabályi és kutatási jellegű intézkedést tartalmaz a mezőgazdasági nyersanyagokból előállított üzemanyagok gyártásának fellendítésére. A dokumentum, amely a 2005 decemberében a biomasszára vonatkozóan elfogadott cselekvési tervre épül, három fő célt határoz meg: a bio-üzemanyagok térnyerésének elősegítését az EU-ban és a fejlődő országokban; a felkészülést a bio-üzemanyagok nagy volumenű felhasználására versenyképességük növelésén és a „második generációs" bio-üzemanyagok kutatásának erősítésén keresztül; valamint azon fejlődő országok támogatását, amelyekben a bio-üzemanyag-előállítás fenntartható gazdasági növekedést eredményezhet.
A bio-üzemanyagok elterjedése számos előnnyel jár: csökkenti Európa függőségét a fosszilis tüzelőanyagok importjától, mérsékli az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, új piacokat teremt a mezőgazdasági vállalkozók számára, és több fejlődő országban új gazdasági lehetőségeket nyit meg.
„Soha nem volt időszerűbb előmozdítani a bio-üzemanyagok ügyét, mint manapság – jelentette ki Mariann Fischer Boel, a Bizottság mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős tagja. – A nyersolaj ára továbbra is magas; a Kiotói Jegyzőkönyv értelmében szigorú kritériumoknak kell megfelelnünk; az oroszországi gázimport körül kialakult ellentmondásos helyzet pedig rámutatott, mennyire fontos az energia területén növelni Európa önellátó képességét. A bioüzemanyag-gyártás alapanyag-szükséglete egyben új piacokat hoz létre az európai gazdáknak, akik a KAP-reform eredményeképpen igazi vállalkozókká nőtték ki magukat.”
Louis Michel fejlesztési biztos azokat a lehetőségeket emelte ki, amelyek a fejlődő országok számára, különösen a cukorágazat reformjával érintett országok számára rejlenek a bio-üzemanyagok előállításában. „Természeti adottságainál fogva több fejlődő ország is jó helyzetben van a bio-üzemanyagok nyersanyagainak termelésében, különösen azok, amelyeknek hagyományosan erős oldaluk a cukorgyártás. A bio-üzemanyagok bővülő európai uniós piaca új exportlehetőségeket jelent számukra. Hogy ezekkel minél teljesebb mértékben élhessenek, az EU azzal siet segítségükre, hogy támogatja a vonatkozó ismeretek átadását és piaci potenciáljuk növelését.”
A stratégia részeként a Bizottság hét fő csapás mentén tervez intézkedéseket a bio-üzemanyagok előállításának és használatának előmozdítása érdekében.
1. A bio-üzemanyagok iránti kereslet serkentése
A Bizottság 2006-ban jelentést tesz közzé a bio-üzemanyagokról szóló irányelv lehetséges felülvizsgálatáról; szorgalmazza, hogy a tagállamok segítsék elő a bio-üzemanyagok (köztük a második generációs termékek) piaci befogadását; és megfontolja a bio-üzemanyagokra vonatkozó kötelezettségek bevezetésének lehetőségét. A Bizottság nemrégiben javaslatot terjesztett elő a tiszta és energiahatékony járművek használatának előmozdításáról.
2. A környezetvédelmi előnyök kihasználása
A Bizottság megvizsgálja, hogyan járulhatnak legjobban hozzá a bio-üzemanyagok a szennyezőanyag-kibocsátási célértékek teljesítéséhez; erőfeszítéseket tesz bioüzemanyag-alapanyagok termesztésének fenntarthatósága érdekében; és elemzi a benzin és a gázolaj bioüzemanyag-tartalmára vonatkozó határértékek módosításának lehetőségét.
3. A bio-üzemanyagok előállításának és elosztásának fejlesztése
A Bizottság szakértői csoport életre hívását javasolja annak felmérésére, hogyan járulhatnak hozzá a bio-üzemanyagok a vidékfejlesztési programokhoz, és fokozza a rendszeres ellenőrzést a bio-üzemanyagok hátrányos megkülönböztetésének felszámolása érdekében.
4. Az alapanyag kínálatának bővítése
A Bizottság lehetővé teszi, hogy a KAP keretében támogatásban részesüljön a bioetanol előállítása érdekében folytatott cukortermelés; megvizsgálja az intervenciós gabonakészletek feldolgozásának lehetőségét; tájékoztatási kampányt finanszíroz a gazdák és az erdőtulajdonosok körében; erdészeti cselekvési tervet dolgoz ki; és áttekinti az állati melléktermékek és a tiszta hulladék felhasználásának lehetőségeit.
5. A kereskedelemben rejlő lehetőségek kiaknázása
A Bizottság megvizsgálja, lehetséges-e javaslatot előterjeszteni annak érdekében, hogy a bio-üzemanyagok külön vámkódokat kapjanak; kiegyensúlyozott megegyezésre törekszik az etanoltermelő országokkal folytatott kereskedelmi tárgyalásokon; és javasolni fogja a biodízelre vonatkozó műszaki előírások módosítását.
6. A fejlődő országok támogatása
A Bizottság gondoskodik olyan intézkedések bevezetéséről, amelyek révén a bioetanol-termelés fejlesztéséhez támogatás nyújtható az uniós cukorreformmal érintett azon afrikai, karibi és csendes-óceáni országok részére, amelyek aláírták a cukorról szóló jegyzőkönyvet; következetes „segítségnyújtási csomagot” állít össze a fejlődő országok számára a bio-üzemanyagok terén; és megvizsgálja, hogyan segítheti legjobban a bio-üzemanyagokkkal foglalkozó nemzeti és regionális fórumok munkáját.
7. Kutatás és fejlesztés
A Bizottság továbbra is támogatást nyújt a bio-üzemanyagokkal foglalkozó, az ágazat képviselői meghatározó részvételével működő technológiai platform tevékenységéhez, amely ajánlásokat ad a terület kutatásához. A bio-üzemanyagok kiemelt helyet foglalnak el a hetedik keretprogramban, elsősorban a „biomassza-finomítás” koncepcióján (ez értékes felhasználást keres a növény valamennyi része számára) és a második generációs bio-üzemanyagok kutatásán keresztül. A kutatás révén az előállítás költségei 2010-től jelentősen csökkenthetők. Az „Intelligens energia – Európa” elnevezésű program keretében a Bizottság a bevált technológiai megoldások piaci bevezetését és terjesztését támogatja.
Háttér
Az Európai Unióban az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csaknem egynegyede a közlekedésnek tulajdonítható. Ezért alapvetően fontos megoldást találni a közlekedésből származó szennyezőanyag-kibocsátás csökkentésére.
A közlekedésben felhasznált energia csaknem teljes egészében a kőolajból származik, ami azzal jár, hogy ebben a tekintetben az EU erőteljesen függ az importtól.
A biomasszából, tehát megújuló erőforrásból előállított bio-üzemanyagok közvetlenül helyettesíthetik a fosszilis tüzelőanyagokat a közlekedésben, és egyszerűen bevezethetők az üzemanyag-ellátási rendszerekbe.
A bioüzemanyag-ágazat támogatása egyúttal új jövedelmi lehetőségeket is jelent a vidéki területek számára, és a fosszilis tüzelőanyagok hosszú távú kiváltásával hozzájárul a lisszaboni célkitűzések megvalósításához.
A bioüzemanyag-gyártás számos fejlődő országban gazdasági és környezeti haszonnal járhat, új munkahelyeket teremthet, csökkentheti az energiaimportra fordított kiadásokat, és új exportlehetőségeket nyithat meg. A bioetanol előállítása például lehetséges alternatívát kínál az európai uniós cukorágazat közelmúltban bevezetett reformja által közvetlenül érintett cukortermelő országoknak.
Az Európai Uniónak továbbra is támogatnia kell emellett a második generációs bio-üzemanyagok, például a fa cellulóztartalmából előállított etanol, a Fischer–Tropsch-eljárással készülő biodízel és a bio-dimetil-éter kutatását.
