Május 17-én és 18-án 45 európai ország felsőoktatásért felelős miniszterei találkoznak Londonban, hogy megvitassák az európai felsőoktatási térség 2010-ig történő megvalósítását kitűző bolognai folyamatban elért előrehaladást. A miniszterek elfogadják a többi kontinenst bekapcsoló stratégiát is és jóváhagyják az európai felsőoktatási minőségbiztosítási ügynökségek nyilvántartásának létrehozását – olvasható az europa.eu oldalon.
A bolognai folyamat az 1999-es 29 országgal szemben már negyvenötre terjed ki és a londoni miniszteri értekezleten újabb ország (Montenegro) csatlakozik hozzá. A „bolognai leltár” legfrissebb jelentése – amelyet Londonban a miniszterek elé terjesztenek – azt állapítja meg, hogy a bolognai reformok végrehajtásában elért előrehaladás jó. A Bizottság saját Eurydice-jelentése is támogatja ezt a pozitív megállapítást.
A legfontosabb „bolognai reformok” az alábbiakra összpontosítanak:
a fokozatok háromciklusú szerkezete (alapképzés, mesterképzés, doktori képzés),
minőségbiztosítás a felsőoktatásban, és
a képesítések és a tanulmányi idők elismerése.
Ezek a reformtörekvések az egyetemek és a diákok számára is új lehetőségeket teremtettek. Az európai felsőoktatási minőségbiztosítási ügynökségek új nyilvántartásának létrehozása még szélesebb körben teszi ismertté az európai felsőoktatást, és Európában, illetve az egész világon megerősíti az intézmények és programok iránti bizalmat.
A küszöbönálló londoni miniszteri találkozó kapcsán J?n Figel, az Európai Bizottság oktatásért, képzésért, kultúráért és ifjúságért felelős tagja a következőket mondta:
– A bolognai reformok fontosak, de Európának most még ennél is tovább kell lépnie, mert az egyetemeknek tananyagaik tartalmát is modernizálniuk kell, virtuális egyetemvárosokat kell létrehozniuk, és meg kell reformálniuk irányításukat is. Az egyetemeknek professzionális irányításra kell átállniuk, a források megszerzésében több lábra kell állniuk, és Európában és azon túl is nyitniuk kell a hallgatók, vállalkozások új típusai és általában a társadalom egészének irányába. Az országoknak felsőoktatási rendszereiket azok tevékenységének minden területén – az oktatásban, a kutatásban és az innovációban is – modernizálniuk kell, koherensebbé, rugalmasabbá és a társadalom igényeit még inkább felismerővé kell tenniük. Mindezek jelentős lépésekkel visznek bennünket közelebb az európai felsőoktatási térséghez, valamint az európai kutatási térséghez.
Egy nemrégiben a felsőoktatásban tanító szakemberek között készített Eurobarometer felmérés szerint a tanárok nagy többsége egyetért azzal, hogy intézményeiknek nyitniuk kell a felnőtt hallgatók irányába. A felmérés azt is mutatja, hogy a felsőoktatási reformnak nagy a támogatottsága: a legtöbb egyetemi tanár úgy érzi, hogy intézményeiknek nagyobb autonómiára és jobb belső vezetésre van szükségük. Meggyőződésük, hogy a vállalkozásokkal kialakított partnerkapcsolatok és az intézmények közötti versengés megerősíti az egyetemeket és a magántőke támogatása, illetve a tandíjak az extra bevételek elfogadható forrásai. A nagy többség elismerte az európai minőségi normák és az európai minőséget igazoló címkék szükségességét, és sokak meggyőződése szerint a hallgatói mobilitásnak a tanulmányi programok kötelező elemévé kell válnia.
Még többet kell tenni azonban azért, hogy az „egész életen át tartó tanulás” az egyetemek mindennapi gyakorlatának szerves részét képezzék. A Bizottság a tagállamokkal és a felsőoktatási ágazattal közösen azon munkálkodik, hogy a növekedésre és foglalkoztatásra irányuló lisszaboni stratégia keretében hozzájáruljon az egyetemek modernizációs programjainak megvalósításához. A támogatások odaítélése az egész életen át tartó tanulás új programján (az Erasmus keretében zajló tevékenységek), az EU 7. kutatási keretprogramján és a versenyképességi és innovációs programon, valamint a strukturális alapokon és az EBB kölcsönein keresztül történik. Fontos feladat lesz a tervekben szereplő egész életen át tartó tanulás európai képesítési keretrendszerének (EU) megvalósítása, amely egybeesik az Európai Felsőoktatási Térség képesítési keretrendszerével (Bologna).
Az európai felsőoktatási térség és a világ
Londonban a miniszterek jóváhagyják azt a stratégiát, amelynek révén az európai felsőoktatást összehangolják a globális követelményekkel. A nemzetközi párbeszéd, összehasonlítás és versengés erős ösztönzők a felsőoktatási minőség növelésének terén. A tevékenységek a következőket foglalják majd magukba:
– jobb információterítés;
– az európai felsőoktatási rendszer intézményei vonzásának és versenyképességének előmozdítása;
– a partnerkapcsolatok erősítése;
– a politikai párbeszéd elmélyítése és az elismerési megállapodások finomítása.
A Bizottság szakpolitikáin és programjain keresztül konkrét formákban támogatja a globális stratégiát. Így például az EU-val szomszédos országok felsőoktatási reformjainak egész sor különböző program, egyebek között a Tempus program nyújt támogatást. A más országokkal való kapcsolatok támogatását a kétoldalú vagy többoldalú együttműködési megállapodások sora biztosítja az EU és az USA, illetve Kanada vonatkozásában, az Asia Link, az Edu-Link, a Latin-Amerikára szabott ALFA és az ALBAN, valamint az afrikai új Nyerere Program keretében. Végezetül meg kell említeni az Erasmus-Mundus programot is, amely a világ minden részének diákjai számára biztosít ösztöndíjakat ahhoz, hogy a különböző európai országok integrált mesterszintű programjaiban folytathassanak tanulmányokat. A Bizottságnak a nem európai intézményekkel folyó együttműködés iránti fokozott figyelmét fémjelzi az EU 7. kutatási keretprogramján és a versenyképességi és innovációs programja révén a felsőoktatási intézmények kutatási tevékenységeinek biztosított támogatás.
