Mivel az EU a 2020-ig kitűzött megújuló energiafelhasználást népszerűsíti, és a fapiacokon növekvő kereslet mutatkozik a nyersanyag iránt, a jelenlegi erdészetpolitikai tárgyalások Európában a fa hozzáférhetőségére és mobilizálására koncentrálnak – olvasható az efi.int portálon.

Készülnek ugyanakkor a biológiai sokféleség csökkenését 2010-ig és azon túl megállítani szándékozó irányelvek is. A biológia és tájváltozatosság megőrzése Európa szerte más-más, az erdők gazdasági hasznosítását befolyásoló védelmi terveket eredményezett. Az EFI (Európai Erdészeti Intézet) nem rég elkészített tanulmánya a jelenleg védett európai erdőkben a biodiverzitás- és a tájmegőrzés kapcsán bekövetkezett kitermelési korlátozásokról, és az érintett fatömegről ad értékelést.
A biológiai és a tájváltozatosság védelmének hatásai a faanyagellátásra Európában című tanulmány szerint, Európában a teljes erdőborítás 166,3 millió hektár, ebből a fajváltozatosság megőrzést 5,1-11,9 millió hektár szolgálja, és további 17,3 millió hektárt a tájváltozatosság megőrzéséért védenek.
Ennek eredményeként 11-30 millió köbmétert tesz ki az a faanyag mennyiség, amit a továbbiakban a biodiverzitás védelme okán nem lehet kitermelni. Közel 38 millió köbméter fa pedig a tájkép változatosságának megőrzése miatt nem termelhető ki.
Az így kiszámított, összesen 68 millió köbméter fa közel akkora mennyiség, mint Németország és Olaszország együttes 2005. évi hengeresfa termelése (kéregben mért fatérfogatban).
A tanulmány szerzői, Hans Verkerk, Giuliana Zanchi és Marcus Lindner szerint a jelenleg érvényben lévő, és az új erdővédelmi terveknek köszönhetően, e területek és volumenek nagysága valószínűleg növekedni fog. E megszorítások mellett vannak területek, melyekre egyéb rendelkezések, védelmi rendszerek, gazdálkodási útmutatók vagy az erdészeti jogszabályok vonatkoznak, még tovább korlátozva a hozzáférhető faanyag mennyiségét. Több tanulmány is készült, azzal a céllal, hogy mennyiségileg meghatározza a természetvédelem erdőtulajdonosokat és az erdészeti ágazatot érő hatásait. A kitermelhető fatömeg csökkenésének gazdasági hatása azért tűnik korlátozott mértékűnek, mert a fatömeget a megemelt faárakkal kompenzálják. A legerősebb hatás a hengeres fát nyersanyagként felhasználó faipari ágazatokban figyelhető meg.
Az erdei biomassza egyre fontosabbá válik a bioenergia termeléshez. Bár az európai országokban jelentős lehetőségek rejlenek a fenntartható módon végzett fakitermelésben, a biodiverzitás és a tájvédelem által a fakitermelésre megállapított korlátozások hosszú távon összeütközésbe kerülhetnek a fejlesztésekkel.
A jelentés ismeretanyagként és információ forrásként szolgál annak megvitatására, hogy védjük-e az európai erdőket a fajváltozatosság megőrzéséért vagy bioenergia előállításhoz termeljünk-e ki több fát. 
A vitázó felek konferenciájára – a COP9 találkozóra –, Bonnban, a Maritim Hotelben kerül sor, május 19-30-án.
A magas szintű miniszteri találkozóra pedig május végén a Világkonferencia központban, szintén Bonnban.
A COP9 találkozó egybeesik a Nemzetközi Biodiverzitás Nappal (május 22.), ahol külön plenáris ülésen ünneplik az eseményt.