A svájci erdőtakaró 1,2 millió hektár, az ország területének 30 százalékát fedi le.A faanyag iránti növekvő kereslet kihúzza Svájc faiparát az egy évtizede tartó válságos helyzetéből. Az utóbbi időben tapasztalható fellendülés mutatja Svájc többfunkciós erdeinek jelentőségét. Még, ha terjeszkedik is a svájci erdő, használata elmarad a kívánatostól.
A fa energetikai és építkezési célú hasznosítása iránt határozott érdeklődés figyelhető meg, erősítette meg Markus Moser, a svájci faipar védőernyő szervezete, a Lignum francia-svájci részlegének igazgatója. Moser meggyőződése, hogy a magas olajárak hatnak az emberek vásárlási szokásaira.
– Erdeink tele vannak fával, és nagy lehetőséget rejtenek. A svájci fa pedig versenyképes – mondja. – A nemzetközi verseny azonban kemény dió, kicsi a mozgástér és az árrések. Csaknem lehetetlen, hogy rivalizáljunk a hatalmas erdőkkel rendelkező északi országokkal. Ráadásul Svájc régóta fennálló ökológiai hagyománya tovább bonyolítja a dolgot.
– Mindezek ellenére, olyan óriás projektekben, mint például a Domat/Ems (Graubünden) és Luterbach (Solothurn) fűrészüzemei, nagy pénzeket fektetünk be a svájci erdészeti ágazatba, különösen a fafeldolgozásba – tette hozzá Moser.
Az ipar reméli, hogy hamarosan talpra áll
– A nagyobb szerkezetátalakítási erőfeszítések kezdik meghozni gyümölcsüket –, fogalmaz Elisabeth Graf Pannatier, a Szövetségi Erdészeti Intézet szakértője, aki nem rég jelentette meg a „Svájci erdők jövője” című könyvét. Ebben Graf ismerteti, hogy az 1980-as évek végétől miként nőtt egyre szélesebbre a pénzügyi szakadék a svájci erdészeti vállalatok kiadásai és bevételei között.
A faanyagárak csökkenése, a magas működési költségek, az egyre kisebb területű erdőtulajdonok, a nehéz terepviszonyok, a több adminisztrációs munka, a költségvetési megszorításokat követő csökkentett támogatások vannak a háttérben, valamint a Vivian (1990) és a Lothar (1999) hurrikán, a 2003-as szárazság és a kéregrontó szúbogár terjedése egyaránt a károsító tényezők között szerepel.
Többféle funkció
– Svájc kicsiny ország, ahol az erdők számos, egyidejű, párhuzamos szerepet és feladatot töltenek be – mondja Elisabeth Graf Pannatier.
– Az 1960-as évek óta egyre többet várunk el erdeinktől – teszi hozzá a Szövetségi Környezetügyi Hivatal erdőkkel és fával foglalkozó osztályáról Christian Küchli, aki a svájci erdők jelenlegi egészségi állapotáról igen óvatosan nyilatkozik. Felhívja a figyelmet a levegőben lévő nitrogén talajba jutásával járó egyre nagyobb veszélyre, ami azután a talajvízbe kerülhet.
Alulhasznált erdők
A Szövetségi Statisztikai Hivatal és a Környezetügyi Iroda 2001-es adatai szerint, az erdészeti gazdaság és a faipar nemzetgazdasághoz hozzáadott összes értéke körülbelül 7,6 milliárd svájci frank, azaz a GDP 1,8 százaléka volt.
Az erdős területek nagysága nő ugyan, de alulhasznosított marad. (2005-ben a lehetséges 8 millió helyett 5,2 millió hektárnyi területen termeltek ki fát.). Az üzleti tevékenység mérlege még mindig negatív: 2004-ben Svájc 3,75 milliárd frank értékben exportált faanyagot, ugyanakkor faimportja 5,98 milliárd svájci frank volt.
