ImageA finnországi kollégák tudományos alapossággal végzik a PR-munkát. Először megismerik a polgárok véleményét, majd ehhez illesztik az üzeneteiket. A rendszeresen végzett felméréseik eredményeiből mutatunk be ízelítőül néhányat.
Ismert, hogy a hazánkban a vadászok végeztettek az elmúlt évben reprezentatív közvélemény-kutatást a vadászat megítéléséről. 
A finnek főként az erdészekben és a kutatókban bíznak, ha az erdőről és az erdőben élő fajok sokféleségéről szeretnének megtudni valamit. Ez a Finn Erdészeti Egyesület által készíttetett közvélemény-kutatás egyike eredménye – olvasható a Nordic honlapon.

Nincs jelentős eltérés a legutóbbi Metsä ja puu (Erdő és fa) közvélemény-kutatásának következtetései és a mostani eredmények között. A felmérést kétévenként végzik. A finn állampolgárok az erdészeti ágazat tevékenységét igen széles körben elismerik. Ugyanilyen okból az erdészei szektor támogatottsága tovább már nem emelkedett.
Kiderült viszont, hogy a finnek most sem tudnak többet az erdészeti ágazatról, mint korábban. A megkérdezettek fele például, azt a választ adta, hogy szerintük a finnországi erdők legnagyobb része az állam tulajdona. A valóság azonban, hogy az állam részesedése az erdőtulajdon mindössze negyedét teszi ki. A legnagyobb kiterjedésű erdőkkel magánszemélyek és családok rendelkeznek.
A finnországi emberek úgy gondolják, hogy a faipar a legfontosabb alapja és fenntartója az ország jólétének. Azok aránya, akik ezen a véleményen vannak, nem sokat változott a legutolsó felmérés óta.
Némileg csökkent azonban a bizalom az elektronikai és az IT (a számítástechnikai) iparág iránt. Arra a kérdésre, hogy állni tudják-e a nemzetközi versenyt a finn iparágak, csökkent a igen választ adók aránya, valamennyi ágazatot tekintve, a bizalmi index elsősorban az elektronikai és számítás technika iránt csökkent.
Az erdészek az információ megbízható forrásai
A korábbi közvélemény-kutatásokhoz képest új kérdést is feltettek a kérdezők, arra vonatkozóan, kit/mit tartanak a leginkább megbízható információ forrásnak az erdő biológiai sokféleségét tekintve. A válaszadók 57 százaléka a megbízhatóságot illetően a kutatókat jelölte meg az első vagy második helyen. Az erdészek részesedése 50 százalék, a környezetvédő szervezeteket 38 százalék említette.
Egy másik, ugyancsak eddig még nem szerepelt kérdés úgy szólt, van-e elég fenntartható erdő a szabadidős tevékenység folytatásához a finnek lakhelye közelében. 57 százalék határozott igennel válaszolt, további 32 százalék pedig a csaknem elegendő választ adta.
Ahogy korábban is, most is jellemzően nagyon kevés volt a nincs véleménye megjelöléssel élők száma. Általánosságban csupán néhány százalék, ez az arány mindig is jóval a 10 százalékos érték alatt mozgott. Ebből arra lehet következtetni, hogy a finneknek határozott véleményük van az erdészet és erdőgazdálkodás helyzetét illetően.
Jónak tartják az erdőgazdálkodást
A megkérdezetteknek 78 százaléka a közelükben folyó erdőgazdálkodás minőségére vonatkozó kérdésre azt válaszolta, hogy nagyon magas színvonalú vagy eléggé magas szintű. Ha a lakhelyüktől függetlenül, az egész országra kivetítve kellett ugyanezt a kérdést megválaszolniuk, az arány még ennél is magasabb, 90 százalékos pozitív képet rajzolt. Ami még inkább meglepő ebben a mindenképpen magas arányszámban az, hogy az elmúlt két év távlatában további néhány százalékos növekedés volt tapasztalható.
Arra a kérdésre, milyennek tartja az erdők védelmét Finnországban, öt megkérdezettből három az elégségesnek, kielégítőnek választ adta. Némi visszaesés figyelhető meg az adatokban, de a csökkenéssel együtt az értékszint a négy évvel ezelőtti szinten maradt. A válaszadók 15 százaléka a finnországi védett erdők arányát négy százalék alá becsülte, 61 százalékuk vélte úgy, hogy az arány tíz százalékos vagy afölött van. A valóságban a védett erdő fogalmának meghatározásától függően, az ilyen erdők részesedése valahol négy és tíz százalék között keresendő.
Arra a kérdésre, hogy a környezetükben lévő védett erdők nagyságáról mi a véleményük, 62 százalék válaszolt úgy, hogy a helyhez megfelelő mértékű, öt százalékuk a védett erdők arányát túl nagynak, míg 26 százalékuk túl kicsinek tartotta.
A közvélemény-kutatást 2005. október, november hónapban a Taloustutkimus intézet folytatta le. Ezt a fajta felmérést a Finn Erdészeti Egyesület 1993 óta rendszeresen, személyes elbeszélgetés formájában végezteti, ugyanazokkal a kérdésekkel. A megkérdezett közel ezer finn polgár életkora 15 év és 79 év közötti. A közvélemény-kutatás eredményeinek hibahatára nem több mint 3,2 százalékos, mindkét irányban.

A finnek hisznek a finn erdészet jövőjében – mondja a Gallup
Egy másik felmérés is azt jelzi, hogy a finnek nagy többsége úgy véli, a finn jólét a jövőben is az ország erdőitől függ. Egy Gallup közvélemény kutatás, melyet szintén a finn Erdészeti Egyesület készíttetett, azt tanúsítja, hogy a finnek 89 százaléka vagy teljes mértékben meg van győződve, vagy hajlik arra feltételezésre, hogy az eljövendő években is az erdő lesz a finn jólét alapja.
A megkérdezettek több mint fele a papírhulladék újrahasznosítását alábecsülte.  Úgy vélték, hogy annak csupán kis része kerül újrafelhasználásra. A valóságban a papír – és kartonhulladék több mint 70 százalékát ismét feldolgozzák. Csak Németország mondhat magáénak ennél magasabb arányt.