Válságtervek készültek Finnországban arra az esetre, ha a fenyő fonálféreg (Bursaphelenchus xylophilis) a Távol-Keletről megérkezne az északi országba. A Növénytermesztési Felügyeleti Központ (KTTK) együttműködésben a Mezőgazdasági és Erdészeti Minisztériummal és a Mezőgazdasági Termelők és Erdőtulajdonosok Központi Szervezetével elkészítette a válsághelyzet kezelésére hivatott terveket.
Amint azt Csóka György, az Erdészeti Tudományos Intézet osztályvezetője a ForestPressnek elmondta, nagyon is megalapozott a finnek elővigyázatossága.
A nemzetközi kereskedelem kiterjedésével együtt nő a kártevőkkel kapcsolatos kockázat is. A fenyő fonálféreg egyike a legveszélyesebb növényi kártevőknek. Amikor 1999-ben Portugáliában rátaláltak, szigorú megelőző óvintézkedéseket foganatosítottak ellene. Ezeket az intézkedéseket mind a mai napig alkalmazzák. A fakárosító kiirtása nehéz vállalkozásnak bizonyult.
Az egyik cincérféle (Monochamus spp.) a fa szijácsát megtámadó fonálféreg hordozója és terjesztője. Mindehhez további károsító, egy farontó gombafaj is társul.
A fonálféreg finnországi megjelenésének legnagyobb kockázati tényezője a toboztermő fajok fájából készült csomagoló anyag. Különféle áruval megtöltve, olyan országokból érkezik, ahol a fonálféreg jelen van. A nyers fenyő faáru bevitele is egyre nagyobb kockázati tényezőt jelent. A finnországi fenyőknek ugyanis nincs természetes védelmük ezzel a rovarral szemben.
A megtámadott fa tűlevelei elsatnyulnak, megsárgulnak majd barnulnak, végül a fonnyadás a fa pusztulásához vezet. A tünetek megjelenése után 30-90 nap alatt bekövetkezik a fahalál. Biztos diagnózist csak a tüneteket mutató ágakból vagy a törzsből növedékfúróval vett minta alapján lehet felállítani.
