A világ édesvíz készletének körülbelül 75 százalékát gleccserek tárolják, nagy része ennek hegyvidéki területeken halmozódik fel, ahonnan a kiadós téli esőzés és hóesés fokozatosan juttatja a folyók hálózatába a nyári vagy száraz hónapokban.

„Bizonyos fajok és az emberek számára igen nagy problémák tornyosulnak, mert a hegyes területek nemcsak a vidéki lakosságot táplálják, de a nagy városokat is. Különösen igaz ez Latin Amerikára”- mondta Martin Price, aki az Egyesült Királyságban székelő Center for Mountain Studies (Hegyvidékkel foglalkozó Tudományos Központ) munkatársa.

A száraz országokban az ivóvíz hálózatba kerülő víz igen nagy része (95 százaléka)  hegyi gleccserekből származik, de még a mérsékelt égövi országok, mint például Németország, alacsonyan fekvő területein is, 40 százalék körüli vízmennyiség származik a hegyi jégmezőkről, magyarázta Price úr.

„Hatalmas horderejű, hosszú távú problémáról van szó, hisz ha a gleccserek eltűnnek, az ember mindössze arra lesz utalva, ami az égből hullik és lefolyik.

Nyilatkozta Price a Reuters hírügynökségnek, a thai fővárosban, Bangkokban zajló IUCN Természetvédelmi Világkongresszus alkalmából.

A globális felmelegedés a légszennyezésnek tudható be, és a sarki jégcsúcsokhoz hasonlóan a gleccserek is egyre kisebbek lesznek.

Tanulmányok kimutatták, hogy Afrika legmagasabb csúcsa, a tanzániai Kilimanjaro 2020-ra elveszítheti jégsapkáját, de az Egyesült Államok északi részén húzódó Glacier National Park-nak (Gleccser Nemzeti Park) is új név után kell néznie 2030-ra.