2012. május 3. - Január, február, … és a nyár helyett, egyelőre a
globális felmelegedéssel - és egymással - foglalkozó, különböző hőfokú
írások is sorakoznak az Erdészeti Lapok márciusi számában.
A gazdasági globalizáció, íme, már delejezte a légteret is, amelyben újfent melegnek ítélt helyzet alakult ki. Ahogyan a szennyezett pénzvilág tisztába tételére mentőakciók indultak be, úgy a kiontott saját szennyel dúsított levegőt, vásárolt tisztával lehet kiváltani. Szervezett kvóta-vetye indult be, kiotói alapon. Ősi jellegű cserekereskedelem. Egy az egyben döcögős esetenként. De a „Bis dat, qui cito dat.” (Kétszer ad, aki gyorsan ad.) korszerűsített elve: t.i., hogy ’egyet kétszer adni el gyorsan’, felrázta az elmélázókat. Akik a fentebb említett dolgozatokban leírt, különféle légköri változások következtében is elszenderülhettek átmenetileg. Ezeknek a változásoknak az okairól, inkább geotörténeti alapon, néhány gondolatot hadd közvetítsek Vető István kiváló elemzéséből, amely a Természet Világa 139. évf. II különszámában (2008, a Föld éve) jelent meg.
Alapvetések:
„a földi „légkör CO2 koncentrációja az elmúlt 200 évben mintegy 30 százalékkal nőtt, és ma is nő;”
„az őskor jelentős részében Eurázsia és Észak-Amerika nagy területeit vastag jégtakaró fedte;”
„Nyilvánvaló, hogy ez a jégtakaró nem a kőbaltás őseink tábortüzéből a légkörbe került CO2 miatt olvadt fel, ezt a változást természetes okok idézték elő.” A Nap és a Föld közötti, ebbéli fizikai hatások szerepét az első világháború idején ismerte fel egy szerb csillagász (nálunk internáltában).
Az üvegházhatású „négy gáz légköri koncentrációja az ipari forradalom kezdetén, illetve jelenleg 280/360 ppm (CO2), 700/1740 ppb (metán), 0,27/0,31 ppm (N2O) és 0/0,3 ppb (freon).” … „a metán 1 ppm-nyi növekedésének hatása a CO2 27 ppm-nyi növekedésének hatásával egyenértékű.”
CO2 és metán légköri koncentrációja jégkorszaki változásainak elemzése, következtetések:
„… a felmelegedések során valamilyen módon az éghajlatváltozás okozta a CO2 és a metán koncentrációjának gyors növekedését és nem ez utóbbi vezérelte az előbbit. … a két gáz feldúsulása hozzájárult a felmelegedéshez, de …messze nem volt elegendő a - például az Antarktiszon 7, ill. 8°C-os - felmelegedés létrehozására.”
A fentebbi két üvegházgáz fontosabb természetes forrásai és csapdái:
CO2 Metán
„Forrás Óceán Mocsarak
Erdőtűz Erdőtűz
Erdők Metánhidrát+tengeri Vulkánok bakteriális metán
Fekete palák bakteriális metánja
Szénhidrogén telepek + iszap-vulkánok
Termeszek
Csapda
Óceán Oxidáció troposzférában
Kőzetek mállása OH-gyök által
Erdők Talaj”
A két üvegházgáz „csapdái teljesen különböznek és a metán természetes forrásai túlnyomórészt szárazföldiek. Ezért nem meglepő, hogy légköri koncentrációik természetes változásai nem mutatnak szoros kapcsolatot.”
Azonban, pl., „devon korú fekete palából termelt bakteriális metán, radiokarbon-mérésekkel igazoltan az utolsó glaciális idején keletkezett, amikor a területet jég borította. A körülbelül 1 km vastag jégtakaró által biztosított nagy nyomáson a metán oldódott a fekete pala pórusvizében. A jégtakaró elolvadásával a pórusvíz nyomása drasztikusan, kb. 100 atmoszférával csökkent, és az addig oldott metán a légkörbe távozott.”
Mindezek természetes folyamatok vizsgálatát idézték. Jó volna, ha kései utódunk arról értesülhetne, hogy az általa vizsgált jégtakaró nem a kőolajos ősei motorjaiból, stb. természetellenesen a légkörbe ontott CO2, stb. miatt olvadt fel. Hogy a Föld, meg a Nap a fő ludasok benne! Amelyek - földtörténeti példák szerint - valahogyan mindig fékezni tudták a meleg helyzeteket. A.I.
← Vissza a hírekhez
Hírek
A globális felmelegedés jegelése (avagy, netán a metán …) (ForestPress)
Főszerkesztő