A globális klímaváltozás jelenségeiről, a szabadtéri és erdőtüzek megelőzésének lehetőségeiről és a káresetek klímaváltozásra gyakorolt hatásairól szólt az a konferencia, amelyet a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság (FTP) és a Fővárosi Önkormányzat városrendészeti bizottsága rendezett csütörtökön Budapesten. Danielisz Béla, a Fővárosi Önkormányzat városrendészeti bizottságának elnöke a konferenciasorozat első napján mondott megnyitóbeszédében úgy fogalmazott: a 21. századnak a kreativitás századának kell lennie, mert be kell bizonyítani, hogy mindent megteszünk azért, hogy gyermekeink jövője érdekében megmentsük ezt a bolygót.
Hozzátette: felelős párbeszédre kell törekedni a lakosság, a tűzoltóságok és az önkormányzatok között, hogy a tűzmegelőzéssel, tűzoltással, kárelhárítással kapcsolatos problémákra együtt keressenek megoldást.
Bende Péter vezérőrnagy elmondta, hogy a Budapesti Tűzvédelmi Fórum elnevezésű konferenciasorozat célja az is, hogy az adott témakörökben összehangolják a különböző szakterületek álláspontját, hogy azt majd eljuttassák a kormánynak, illetve a törvényhozóknak. A következő konferenciát júniusban tartják, annak témája pedig a magas házak tűzvédelme lesz.
Harnos Zsolt akadémikus nyitóelőadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a klímaváltozás hatására jelentősen emelkedik a hőmérséklet, a hőhullámok gyakorisága és súlyossága növekedni fog, aszály és árvíz, szélviharok fogják nehezíteni az emberek életét ebben a században.
A Budapesti Corvinus Egyetem rektorhelyettese elmondta, hogy 1975 és 2001 között 238 jelentős árvíz volt Európában, és ezek száma növekedni fog. Az árvizek csak 1990-től 58 milliárd eurónyi kárt okoztak, szerencsére az áldozatok száma csökkenő tendenciát mutat, de ez kizárólag a jobb felkészülésnek köszönhető - fűzte hozzá.
A Széchenyi-díjas egyetemi tanár megemlítette, hogy az utóbbi harminc évben 55 komoly, köztük hét különösen jelentős szélvihar söpört végig Európán 35 milliárd eurós kárt okozva, és az ilyen jelenségek gyakorisága megötszöröződött. A hőhullámok miatt legkevesebb 20 ezer ember vesztette életét Nyugat- és Dél-Európában.
Harnos Zsolt sürgette, hogy az Országgyűlés még idén fogadja el a nemzeti éghajlat-változási stratégiát, amelynek be kell épülnie a Nemzeti Fejlesztési Tervbe és az ágazati koncepciókba. Az akadémikus szerint Magyarországnak is létre kell hoznia a katasztrófavédelmi alapot, a lakosságot pedig oktatással, szaktanácsadással kell felkészíteni a mindenkit veszélyeztető problémákra. Mindezek mellett több tudományos kutatásokra, technológiai fejlesztésekre is szükség van - tette hozzá.
Danielisz Béla a konferencia nyitóelőadását követő sajtótájékoztatón az MTI kérdésére válaszolva kijelentette: a biztosítóktól befolyó másfél százalékos támogatás kevés, véleménye szerint azt 8-10 százalékra kell emelni. Közölte azt is, hogy évente 50-100 millió forintot fordítanak az egységes veszélyhelyzeti irányító központ technikai fejlesztésére, és a rendszerbe jövőre bekapcsolják a rendőrséget és a mentőket is.
