2012. május 21. - Egy csodaszép madár, a gyurgyalag nyerte az év madara szavazást, így jövőre ennek a fajnak a védelmével foglakozik kiemelten a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. A színes madár többek között arról is híres, hogy a méheket képes megenni. Az év madara szavazásra egy hónap alatt 7460 voks érkezett. A legtöbb voksot 3247-t a gyurgyalag, 2827-t az erdei fülesbagoly és 1386-t a fürj kapott. Az év madara program célja és küldetése olyan fajok vagy madárcsoportok bemutatása, melyek védelmében a lakosság is szerepet kaphat. Csak olyan madarat javasol a MME, amelynek védelmében a szervezet is tevőlegesen részt vesz.

A gyurgyalag az egyik legszínpompásabb madarunk, hossza 25-29 centiméter, szárnyfesztávolsága 36-40 centiméter. A melegebb éghajlatú nyílt tájakat kedveli, művelt területeken, legelőkkel, bokrokkal, facsoportokkal tarkított élőhelyeken fordul elő. Költési viselkedése különleges, mivel partfalakban, telepesen (gyakran a partifecskékkel együtt) fészkelő faj.
Főleg nagyobb termetű repülő rovarokkal táplálkozik, ezért legkorábban elvonulók és a legkésőbb érkezők közé tartozik. A telet Afrikában tölti. Különleges képessége, hogy a gyönyörű gyurgyalag kemény felülethez ütögeti a csőrével elfogott rovarokat. A méheket azonban ráadásképpen olyan szakértő módon dörzsöli a faághoz, hogy eltávolítsa a mérgüket és a fullánkjukat!
Magyarországon a középhegységek zárt erdővel borított részeinek kivételével bárhol megtelepedhet. Kedveli a meleg, napsütötte domboldalakat, a déli fekvésű homokbányákat. Néhány évtizeddel ezelőtt elsősorban a nagyobb folyók partfalaiban költött. Ugyanebben az időszakban csak néhány nagyobb telepe volt ismert. Az utóbbi két évtizedben az igazán nagy - 50 pár feletti - telepei ritkává váltak, viszont fészkelésre alkalmas partfalak esetén egy-két pár megtelepedésére bárhol számíthatunk. Újabban a lakott területeken is megtelepedett néhány pár meszesgödrök vagy pincének kiásott mélyedések falában, enyhe leejtésű pusztagyepeken, útpadkában, stb. helyeken.

Speciális táplálkozása és fészkelési viselkedése miatt állományát számos veszély fenyegeti. Ezek közé tartozik a partfalak természetes eróziója és benövényesedése, illegális homokbányászat, vagy a méhészetek közelében működő telepek megrongálása.
A civil szervezet országos felmérési programjának adatai szerint a gyurgyalag hazai létszáma az elmúlt több mint tíz évben mérsékelten csökken. Az év madara kampány foglalkozik majd a fészektelepek felmérésével, az elöregedett, benövényesedett telepek felújításával és újak létesítésével, sőt a telepek ökoturisztikai hasznosíthatóságát is szeretnék bemutatni Szeretnének a méhészetekkel is megegyezni a faj védelme érdekében. A madarak gyűrűzési akcióiban országszerte ti is részt vehettek majd.
A madár védelme - Veszélyeztető tényezők

Magyarországon 1982 óta fokozottan védett madár, természetvédelmi értéke 100 000 Ft. A Vörös Könyvben mint aktuálisan veszélyeztetett faj nem szerepel.
Költés megakadályozása: A költőhelyek zavarása (pl. kempingezés, lövészet, bányászat stb.) megakadályozhatja a madarak megtelepedését a fészkelésre alkalmas helyeken.
Fészkelőhely és a fészektelep megsemmisítése:  Annak ellenére, hogy a gyurgyalag fokozottan védett madár, fészektelepeit vagy egyes fészkeit gyakran barbár módon szándékosan megsemmisítik. Ennek leggyakoribb módja a bejárati nyílások eltömése, gyakran akkor, amikor a szülő madarak is bent vannak. Az eltömést legtöbbször ronggyal végzik, de előfordul, hogy szájával a lyuk felé nyíló üveget helyeznek a bejáratba, vagy hosszabb karót dugnak az alagútba. Ilyen esetekben a fiókák mindig, esetenként pedig a szülők is elpusztulnak. Olyan eset is előfordul, amikor a bejárati nyílásba éjszaka meggyújtott kénrudat tesznek, aminek füstje szintén elpusztítja a madarakat. Megesik, hogy szándékosan tönkreteszik a fészkes partfalat. Utóbbi azonban többnyire nem a gyurgyalag ellen irányuló szándékos pusztítás miatt következik be, hanem hanyagságból, nemtörődömségből. Előfordul ugyanis, hogy a homokbányákban azért semmisülnek meg fészkek, mert anyagnyerési céllal lefejtik a falat. Ezt azonban szinte minden esetben tehetnék néhány méterrel távolabb, és ez nem járna a fészkek pusztulásával. Mind gyakrabban fordul elő, hogy a fészkelőhelyül szolgáló homokbányát kommunális hulladékkal vagy hígtrágyával töltik fel, és ezzel megsemmisítik a fészkelőhelyet.

Partfalak benövényesedése:  Az alacsony, kis kiterjedésű és kevésbé meredek partfalakat néhány év alatt benövi a növényzet, illetve a partfal előtt felnőnek a cserjék, melyek akadályozzák a madarak szabad mozgását. Súlyos veszélyt jelent számára, ha az ilyen partfalakba a ragadozók, pl. róka is megtelepszenek.
Bányarekultiváció: A rekultivációt jogszabályok írják elő. Ennek végrehajtása során a függőleges partfalakat rézsűsre alakítják és ezáltal azok fészkelésre alkalmatlanná válnak.
Lelövés: A gyurgyalag az egyik legszínpompásabb madarunk, ezért gyakran lelövik, hogy zugreparátorokkal kitömessék és falra akasztott "díszként" használják. Sajnos az is előfordul, hogy a méhészek a kaptárak környékén ejtik el. A hatósági eljárások során felderített zugpreparatóriumokban az egyik leggyakrabban előkerülő madárfaj. Sajnos az utóbbi években ismételten egyre többször fordult elő, hogy olasz vendégvadászok zsákmányából gyurgyalagok is előkerültek. Ez nagyságrendje miatt úgy tűnik nagyobb veszély, mint a preparáltatás céljára történő elejtés.
Mérgezés: Mivel a gyurgyalagok elsősorban repülő rovarokkal táplálkoznak, amelyek szervezetében magas lehet a mezőgazdaságban használt növényvédőszerek koncentrációja, ezért a közvetett mérgezés lehetőségét nem lehet kizárni. Különösen veszélyesek lehetnek az ún. kontakt hatású rovarölőszerekkel történő permetezések
Gázolás: A gyülekezőhelyek környékén a vadászgató madarak gyakran az autók elé kerülnek. Ilyen helyeken átmeneti sebességkorlátozással lehet csökkenteni a veszélyt.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület célja, hogy az állomány a jelenlegi szinten stabilizálódjon, illetve a nagyobb telepek is fennmaradjanak. Nagyobb telepeit az illetékes önkormányzatokkal védetté kell nyilváníttatni. Biztosítani kell ugyanakkor, hogy a bányarekultivációt előíró jogszabály módosításával lehetővé váljon a megfelelő - 20-30 méter hosszú, 2-3 méter magas - partfal meghagyása, amely alkalmas fészkelőhelyet kínál. Szabályozni kell a méhészetek telepítését, úgy, hogy a gyurgyalaggal kialakuló esetleges ütközést előre ki lehessen küszöbölni. A gyurgyalag hazánkban 1982 óta fokozottan védett madár. Ezt a státuszt a fajra irányuló közvetlen emberi zaklatás, pusztítás megakadályozása érdekében fenn kell tartani.

A gyurgyalagtelepek megőrzése érdekében a legtöbbet az anyagnyerő helyek tulajdonosai, kezelői és a Vízügyi Igazgatóságok Szakaszmérnökségei illetve a Bányakapitányságok tehetik azzal, hogy működési területükön biztosítják a telepek hosszú távú fennmaradását. Fontos a nemzeti park igazgatóságokkal való együttműködés is, különösen a nem védett területek esetében, ahol szakhatóságként járnak el. A felsoroltakkal történő együttműködés az alapja az MME gyurgyalagvédelmi tevékenységének. Rendkívül fontos a vélt vagy valós ellenérdekeltségben lévő méhészekkel és területi szerveikkel való együttműködés is. Itt elsősorban a megelőzésre kell fektetni a hangsúlyt. El kell érni, hogy a méhésztársadalom maga rekessze ki azokat, akik sem az együttműködésre, sem a vonatkozó törvények betartására nem hajlandók.

Az együttműködő személyek és szervezetek részére biztosítani kell a pozitív megkülönböztetés lehetőségét, pl. kompenzációval, piacra jutás elősegítésével, illetve egyéb módon is. Fontos feladat a vadőrőrök, mezőőrök és polgári természetvédelmi őrök bevonása a gyakorlati védelmi feladatok megvalósításába. Az MME tulajdonában lévő vagy a jövőben megvásárolandó telepeken biztosítani kell a bemutatás lehetőségét, mind a faj iránt érdeklődő széles közvélemény, mind a környékbeli iskolák számára azzal a céllal, hogy a megismerés járuljon hozzá a védelemhez is.