A bolognai folyamatot szkeptikusan szemlélik.
A hallgatók elégedettek a felsőoktatás színvonalával, az oktatók azonban jóval kevésbé - ez derült ki abból a kutatásból, amelyet a Népszabadság megbízásából készített a Medián. Az oktatók sokkal kritikusabbak. A bolognai folyamatot azonban egyformán szkeptikusan szemlélik – olvasható a felvi.hu oldalon.
A reprezentatív vizsgálatban csaknem 500 egyetemi és főiskolai hallgatót kérdeztek meg, akik valamennyien a közepesnél jobbra minősítették saját intézményüket az értékelési szempontok mindegyikében. A képzés szakmai színvonala 42 százalékuk szerint jó, további 28 százalékuk szerint nagyon jó. Legkritikusabbak a munkaerőpiac elvárásaihoz való alkalmazkodással voltak, de többségük ezzel is elégedett.
Jóval kritikusabban látják azonban a felsőoktatást a tanárok. A képzés általános színvonalát 17 ponttal ítélték rosszabbnak, mint a hallgatók. Amikor saját szavaikkal kellett megfogalmazniuk, mit tartanak a felsőoktatás és saját intézményük legfontosabb problémáinak, a következőket említették: az alulfinanszírozás (71 százalékuk), a tömegképzés általánossá válása (46 százalék), a hallgatók felkészületlensége és motiválatlansága (52 százalék).
A lap következtetése szerint elképzelhető, hogy a hallgatók azért ennyire elégedettek a képzéssel, mert nem tulajdonítanak különösebb jelentőséget annak az életben való boldogulásuk szempontjából. Jól mutatja ezt, hogy arra a kérdésre, mi kell ahhoz, hogy jó állást találjanak, a legtöbben a kapcsolatokat említették, és csak utolsó helyen a képzettség szempontjait.
Egyformán szkeptikusak viszont a bolognai folyamattal kapcsolatban. A hallgatók valamivel nagyobb arányban (36 százalék) vélik úgy, hogy ennek hatására romlik, mint hogy javul (31 százalék) a képzés színvonala. Az oktatók 55 százaléka pesszimista.
A tandíj kapcsán is megoszlanak a vélemények. Furcsa módon, a hallgatók közül azok támogatják leginkább, akiknek már van diplomájuk, és azok ellenzik legfőképpen, akik nem is terveznek felsőoktatási tanulmányokat. Azonban az érettségizett vagy érettségi előtt álló, de továbbtanulást nem tervező fiataloknak csak egyötöde magyarázza ezen döntését a tandíjjal – derül ki egy másik felmérésből.
Az oktatók közel fele is tart attól, hogy a tandíj bevezetése növelné a hallgatók közti egyenlőtlenséget, ám sokan pozitív változásokat is várnának tőle. Minden második oktató szerint javulna a hallgatók hozzáállása, minden harmadik szerint a képzés jobban igazodna a munkaerőpiac elvárásaihoz, és minden negyedik oktató bízna abban, hogy ettől javulna az oktatók anyaga helyzete is. Ha rajtuk múlna, akkor az oktatók - a kormány terveihez hasonlóan - a tandíjból befolyó pénz közel felét ösztöndíj, szociális támogatás formájában visszaadnák a hallgatóknak.
A NYME 2008. évi jelentkezések adatai
Ismeretes, hogy a közelmúltban – egyes sajtóvélemények szerint a népszavazás miatt késleltetve – hozták nyilvánosságra az idei évben felsőfokú intézményekbe jelentkezettek számát.
A hazai felsőfokú intézményekbe jelentkezettek száma 96302 fő, ebből érvényes jelentkezéssel 94950 fő rendelkezik, hiánypótlásra felszólítást kapott 1352 fő.
A Nyugat-magyarországi Egyetemre jelentkezők összes száma 6964 fő. Az első helyes jelentkezők száma 3319, az alap, nappali vagy egységes osztatlan, nappali képzés mindkét finanszírozási formában 4519, az államilag támogatott képzések minden képzési formában és tagozaton 5902.
Az egyes karok jelentkezési adatai:
Apáczai Csere János Karra jelentkezett 2266 fő, ebből első helyen 908;
Benedek Elek Pedagógiai Karra jelentkezett 472 fő, ebből első helyen 227;
Bölcsészettudományi Karra jelentkezett 888 fő, ebből első helyen 283;
Erdőmérnöki Karra jelentkezett 576 fő, ebből első helyen 283;
Faipari Mérnöki Karra jelentkezett 685 fő, ebből első helyen 294;
Geoinformatikai Karra jelentkezett 511 fő, ebből első helyen 197;
Közgazdaságtudományi Karra jelentkezett 911 fő, ebből első helyen 320;
Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karra jelentkezett 310 fő, ebből első helyen 147;
Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Karra jelentkezett 869 fő, ebből első helyen 326;
Természettudományi és Műszaki Karra jelentkezett 903 fő, ebből első helyen 334.
Az Erdőmérnöki és Faipari Mérnöki Kar BSc képzésére jelentkezettek száma:
erdőmérnökire: 188 fő
faipari mérnöki: 159 fő
természetvédelmi mérnökire: 975 fő
vadgazda mérnökire: 553 fő.
Kapcsolódó:
Felvételi ponthatárok a NYME Erdőmérnöki Karán (ForestPress)
