2021. augusztus 3. - Interjú Shirong Liu professzorral, a IUFRO munkacsoportokért, különleges programokért, projektekért és IUFRO által vezetett kezdeményezésekért felelős alelnökével

Dr. Liu Shirong, az erdőökológia vezető tudósa, a Kínai Erdészeti Akadémia elnöke és a Kínai Erdészeti Társaság alelnöke. A IUFRO-ban dr. Liu a munkacsoportok, különleges programok, projektek és a IUFRO által vezetett kezdeményezésekért felelős alelnöki tisztséget tölti be. Jelenleg az erdők és a víz kölcsönhatásai a változó környezetben munkacsoport koordinátor-helyetteseként is dolgozik. Dr. Liu, erdészetet tanult, majd az ökológiára összpontosított a PhD. során. Az ökológia területén erős érdeklődést tanúsított az erdei hidrológia iránt is.
Miért döntött úgy, hogy ezt a kutatási területet választja?
Az erdőgazdálkodás a lakosság jólétének széles skáláját biztosítja, ami kiemeli a többi iparág közül. Személyes érdeklődésem az erdők számos funkciójának - például gazdasági, ökológiai és társadalmi - feltárása iránt inspirált az erdészet tanulmányozására. Az erdei ökológiát választottam doktori tanulmányomhoz, mert ez az ökológia tudományágának egy ága, amely az erdő és környezete kapcsolatát tanulmányozza, és amely az erdőművelés, az erdőgazdálkodás, a természetvédelem és a helyreállítás alapja. Tudásbázist és megértést nyújt az erdei ökoszisztémák ökológiai összetettségéről az erdőszerkezetek és funkciók tekintetében, és segít bölcsebb megközelítéseket találni a fenntartható erdőgazdálkodás kihívásokkal teli folyamatainak kezelésében a változó környezetben. Nem kerülhetjük el a vízes tényezők figyelembevételét, amikor a természeti erőforrásokkal kapcsolatban egyetlen területet vizsgálunk. A víz az egyik meghatározó tényező, amely meghatározza az erdők növekedését és vitalitását, míg az erdők viszont tiszta vízforrást biztosíthatnak. Az erdők és a víz közötti kölcsönhatások még a mai napig sem teljesen ismertek, és sok erdei ökológus és diák számára érdekes téma marad a kutatás folytatására. Mind az erdők, mind a víz szerves részét képezik az emberek megélhetésének és a fenntartható fejlődésnek, ezért lépést kell tartani az éghajlatváltozás alatti kölcsönhatásuk következetes és dinamikus kutatásával, ami különböző tényezőket adhat ehhez az összefüggéshez. Földrajzi szempontból Kína vízhiányos ország, amelynek nagy része száraz és félszáraz területeken helyezkedik el, és a csapadék időbeli-térbeli változása országszerte nagyobb, ami aszályokat és árvizeket okoz különböző országrészekben, különösen az éghajlatváltozás miatt. Az erdei hidrológiai kutatások tudományos bizonyítékokat szolgáltathatnak az erdők vízkészletek szabályozásában betöltött szerepéről. Ezért léptem az erdei hidrológia területére.
– A Kínai Erdészeti Akadémia elnökeként egy országos erdészeti kutatóintézetet vezet. Van még lehetősége önállóan kutatómunkát végezni? Ha igen, milyen témákkal foglalkozik jelenleg kutatása során?
Mindenképpen nagy kihívás az egyensúly megtartása az adminisztráció és a kutatómunka között. Szerencsére a Kínai Erdészeti Akadémia jól megalapozott nemzeti kutatóintézet, erős csapattal, amely segíthet az adminisztrációban és a kutatásban vállalt kötelezettségeim teljesítésében. A kutatóintézet vezetőjeként lépést kell tartanom az idővel, és meg kell szereznem a tudást a naprakész tudományos eredményekről, valamint a kutatások haladásáról és a fejlesztési tendenciákról. Bizonyos mértékig hasznos lehet ebben a tekintetben, ha magam kutatok. Míg viszont az adminisztrációs munka tájékoztat engem a politikaalkotási folyamatok igényeiről a tudománykutatás felé a nyilvánosság érdekében, és így biztosíthatom a kapcsolatot a tudomány és a politika között. Jelenleg a csapatommal két témában kutatunk, azaz az erdő változásaira és az éghajlatváltozásra adott hidrológiai válaszra, valamint az erdőalapú mérséklésre és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra. Az előbbi feltárja az erdő növényzetének változásának (például fakitermelés, erdősítés és helyreállítás) hatásait a globális klímaváltozás alatti vízkészletekre, és ennek megfelelően megoldásokat kínál az erdei ökoszisztéma-szolgáltatások és funkciók javítására. Az utóbbi megvizsgálja az erdők stabilitásának és ellenálló képességének javulását a természetes erdők helyreállítása és az ültetett erdők összetételének újbóli beállítása révén, az erdők szén-dioxid-megkötési és fakitermelési kapacitásának növelésének módjait, miközben teljes körű mozgást biztosít számos funkciójuknak, beleértve az éghajlatváltozás mérséklését is, és az alkalmazkodást.
Ön is tagja számos hazai és nemzetközi kutatószervezetnek, az egyik természetesen a IUFRO. Hogyan hallott az IUFRO-ról, és miért „keveredett bele”? Szíveskedjék rámutatni a IUFRO-val eltöltött idő alatt elért kiemelt eseményekre vagy eredményekre!
Az IUFRO a világ minden tájáról származó erdészeti tudósok hálózata, amelynek a leghosszabb múltja van az erdészetben, és mi jól ismertek vagyunk az erdészeti tudósok és a diákok számára. Egyetemi tanulmányaim óta ismerem a IUFRO-t. A IUFRO fókuszában az erdők és az emberek közötti kölcsönhatás vonzott engem, és úgy vélem, más tudós tagokat is, hogy csatlakozzanak. Nagy megtiszteltetés számomra, hogy a IUFRO-val dolgozhattam, miután elkezdtem pályafutásomat az Akadémián, amelyből számtalan lehetőségem volt együttműködni más erdészeti tudósokkal a IUFRO égisze alatt, és gazdagítani szakmai tudásomat és készségeimet a IUFRO ülésein, szemináriumain, workshopjain és kongresszusain való részvétellel. Például a IUFRO által biztosított platformon a csapatom és én kiterjesztettük együttműködésünket más országok tudósaival az erdei hidrológia területén. Együtt számos tudományos eredményt értünk el az erdők és a víz közötti kölcsönhatásokkal kapcsolatban, amelyek közül az egyik a Global Review on Hydrological Responses to Erdes Change to Multiple Scales: Importance of Scale, Climate, Forest Type and Hydrological Regime, amely a Journal of Hydrology -ban jelent meg.  A cikk javította az erdőborítás változására adott hidrológiai válaszok megértését különböző térbeli skálákon, és tudományos megalapozást nyújtott a jövő vízgyűjtő-gazdálkodásához az éghajlatváltozás és a növekvő antropogén zavarok összefüggésében. A IUFRO által biztosított platformok használata mellett a IUFRO-val való együttműködés során szerzett tapasztalataim közösen is hozzájárultunk az erdőtudományi kommunikáció és együttműködés további kiterjesztéséhez Ázsiában és Óceániában. 2016-ban a IUFRO Ázsia és Óceánia regionális kongresszusát a IUFRO és a CAF közösen szervezte. Több mint 1200 tudóst, hivatásos erdészt, politikai döntéshozót és erdészeti hallgatót vonzott 56 országból, és feltárta az erdőkkel kapcsolatos kutatások szerepét a fenntartható fejlődésben. Ez volt az első regionális kongresszus Ázsiában és Óceániában, valamint az eddigi legnagyobb nemzetközi erdészeti tudományos esemény Kínában. A kongresszus sikeresen előmozdította az ázsiai és óceániai erdészeti tudósok és a kapcsolódó érdekeltek közötti együttműködést, valamint erősítette kapcsolataikat a IUFRO-val.
A IUFRO alelnökeként Ön felelős a munkacsoportokért is, amelyek célja az interdiszciplináris együttműködés előmozdítása az erdészeti kutatások területén és a legfontosabb új kérdések felvetése. Véleménye szerint melyek az erdőkkel kapcsolatos legégetőbb kérdések világszerte, és hogyan kell a IUFRO-nak általában és különösen a munkacsoportoknak foglalkozniuk a jövőben?
Világszerte az erdőkkel kapcsolatos egyik sürgető kérdés az, hogyan lehet növelni az erdők szénelnyelését és biztosítani a stabil vízkészlet-ellátást egyidejűleg a fenntartható erdőgazdálkodás keretében változó környezetben. Sok esetben a két szempont általában ellentmond egymásnak; ez egyfajta kompromisszum, és tudományos iránymutatást kell keresnünk ennek kezelésére. A IUFRO munkacsoportoknak teljes mértékben el kell látniuk a szerepüket az ilyen problémák megoldásában, ami multidiszciplináris megközelítést igényel. Csak a globális erdészeti tudósok közös tudományos kutatásával és szilárd együttműködésével - és ezt teszi az IUFRO - tudunk sikeres szinergiát elérni az erdő szén-dioxid-megkötése és az erdei vízellátás között, és elérhetjük az erdők ellenálló képességének és ökoszisztéma-szolgáltatások növelését a globális változások alatt.
A IUFRO portfóliója speciális programokat, projekteket és kezdeményezéseket is tartalmaz. Segítenek az erdőkkel kapcsolatos kutatások lefordításában a politikai döntéshozók, a szakemberek és más érdekelt felek számára, valamint hatékonyan hozzájárulnak a kapacitásépítéshez és a hálózatépítéshez, különösen a gazdaságilag hátrányos helyzetű régiókban. Hogyan látja szerepüket ma és az elkövetkező években a IUFRO-ban?
Először is őszinte köszönetemet szeretném kifejezni dr. Michael Kleine-nek, a IUFRO ügyvezető igazgatóhelyettesének a kemény munkáért és a különleges programokhoz, projektekhez és kezdeményezésekhez nyújtott kiemelkedő hozzájárulásáért. Ezek a programok, projektek és kezdeményezések mind régiók közötti és több tudományterületet átfogóak, miközben összekötik a tudományos közösséget több érdekelt féllel, köztük az erdész szakemberekkel és a döntéshozókkal, és így a IUFRO a szélesebb körű részvétel és együttműködés platformjává vált. Sokkal fontosabb, hogy ezeken a programokon, projekteken és kezdeményezéseken keresztül a IUFRO javítja a tudományos ismeretekhez való hozzáférést és a nemek közötti egyensúlyt, és segíti a pályakezdő tudósok kutatási kapacitásának kiépítését, ami gazdagítja a IUFRO egyedi jellemzőit.
A 2021. szeptember 28-án és 29-én megrendezendő IUFRO Világnap digitális esemény három tudományos politikai fórumot is tartalmaz, amelyek az erdővel kapcsolatos aktuális kérdésekről szólnak, egy Afrika és Európa, egy Amerika és egy Ázsia és Óceánia számára. Készségesen átvette a vezetést az utóbbi fejlesztésében az ausztráliai Murdoch Egyetemmel együtt. Tudna adni egy rövid előzetest arról, hogy miről fog szólni ez a fórum?
Az Ázsia-Óceánia Tudományos-politikai Fórum 2021. szeptember 29-én kerül megrendezésre, és célja, hogy feltárja a tudomány-politika-gyakorlat kapcsolatát az erdők és a víz klímaváltozás alatti kezeléséhez.  A másfél órás virtuális fórum platformot biztosít több érdekelt fél számára az erdők és a víz által az éghajlatváltozás alatti fenntartható fejlesztési célok elérésében betöltött fontos szerepekkel kapcsolatos kommunikációhoz és innovatív perspektívák megosztásához, és lehetőséget kínál számukra új együttműködések megkezdésére. Két fő előadást tartanak mind tudományos, mind politikai szempontból, és a különböző országokból és nemek képviselőiből álló panelisták, megosztják véleményüket az erdővel és vízzel kapcsolatos tudomány, politika és gyakorlat optimális kapcsolódási pontjáról. Az esemény közeledtével szeretettel meghívok minden, a téma iránt érdeklődő barátot, függetlenül attól, hogy erdészeti tudós, politikai döntéshozó, diák vagy más területen dolgozik, hogy csatlakozzon a fórumon folytatott vitánkhoz.
További információk hamarosan elérhetők az IUFRO Világnap weboldalain!