Genf – Jegesmedvék és vízilovak kerültek az éghajlatváltozás, a szabályozatlan vadászat és más, ember által okozott veszélyforrások miatt a kipusztulással fenyegetett fajok rangsorába, közölte a vezető környezetvédelmi szervezet, az IUCN a Reuters tudósítójával. A más néven World Conservatio Union munkatársa elmondta, 16 ezret meghaladja azoknak a növény- és állatfajoknak a száma, melyeket az eltűnés veszélye fenyeget. Minden négy emlősből egy és minden nyolc madárból egy a kihalás szélére került.
A két évvel ezelőtt kiadott legutóbbi névsorhoz képest további 530 fajjal gyarapodott a veszélyeztetett fajok Vörös listája.
Kína, Brazília, Ausztrália és Mexikó nagy számú veszélyeztetett faj hazája.
A fajok sokféleségének megőrzéshez világszerte erőfeszítésekre van szükség – szögezték le. Intézkedéseket kell tenni a szennyező gázkibocsátás csökkentése, a szigorúbb halászat, a vadászat szabályozása érdekében.
Ha a globális felmelegedés irányát nem sikerül visszafordítani, az előrejelzések szerint a jeges medve populáció több mint 30 százalékot esik majd vissza az elkövetkező 45 év folyamán, mert az olvadó jég elűzi élőhelyükről ezeket az állatokat.
A kipusztulási veszélyfokozat skáláján a jeges medvét sérülékeny fajjá nyilvánították, ami eggyel alacsonyabb, mint a veszélyeztetett kategória. (Korábban kevésbé komoly védettséget igénylő fajként kezelték.)
A közönséges víziló is a sérülékeny kategóriába került, elsősorban azért, mert számuk a Kongói Népi Demokratikus Köztársaság területén katasztrofális mértékben csökkent.
A korlátlan vadászat a közép-afrikai ország víziló állományának 1994-es adataihoz viszonyítva 95 százalékos apadáshoz vezetett. Ez az állat eddig még soha sem szerepelt a veszélyeztetettségi jegyzékben.
Az orvvadászat következtében fokozottan veszélyeztetettnek számít ezen túl, a dámgazella, mely a Szahara valaha legnépesebb gazella faja volt.
A Földközi tengeri térség 25 helyi védettségű édesvízi halfaját a kipusztulás veszélye fenyegeti, Kelet-Afrikában pedig minden négy édesvízi halból egy ugyanebben a helyzetben van.
Malawiban, ahol az ember által fogyasztott állati fehérje 70 százalékát az édesvízi hal adja, az elmúlt évtizedben felére csökkent a tavi pisztráng száma.
Ennek komoly kereskedelmi és táplálkozási kihatásai lesznek a térségre, állítja az IUCN.
Az óceánok élővilágát is sérülékenynek minősítették. A jelentésben szereplő 547 cápa és rája fajból az értékelés szerint 20 százalék kerülhet a kihalás veszélyének közelébe. A tengerfenék fajai is óriási csökkenést szenvednek el, mivel a halászat elérte a mélyebb vizeket is.
A halászat mértékét korlátozó nemzetközi rendelkezések hiányában a populációk hanyatlásra vannak ítélve, áll a jelentésben. A háló méreteinek szabályozása és halászatmentes területek kijelölése, segíthetne az állomány helyreállításában.
Achim Steiner, a WCU (Világ Természetvédelmi Szövetségének) igazgatója elmondta, hogy a rétisas populáció visszanyerése érdekében tett intézkedések Európában azt mutatják, hogy a sérülékeny fajok megvédhetőek.
