Az éghajlatváltozás és az emelkedő tengerszint a fő napirendi témái annak a kis szigetek jövőjével foglalkozó nemzetközi konferenciának, amely a hétfőn kezdődött Mauritius szigetén.A szökőár, a tenger alatti földrengés kiváltotta óriás hullámok Ázsia dél-keleti részén, különös megvilágításba helyezték a világ legkisebb országainak sérülékenységét, sebezhetőségét, melyek közül mintegy 40 képviselteti magát a tanácskozáson.
A Maldiv szigetek, az indiai óceánban szétszórt, 1192 alacsony fekvésű szigetből áll, melyek közül többet is megtépáztak a rengészónából kiinduló hullámok.
Túl a természeti katasztrófán a 2005. január 10-14. között megrendezett ENSZ konferenciának az a célja, hogy a globális felmelegedéssel járó nagyobb kihívásokra való felkészülésben segítse a kis szigetállamokat, mivel a világ óceánjainak szintje kitartóan emelkedik.
Világszerte szigetek ezreit, folyó torkolatokat és alacsonyan fekvő parti területeket veszélyeztet az elmocsarasodás, a heves viharok, a magas dagály vagy a tenger állandó előrenyomulása.
Az átlagos tengerszint 10-20 centimétert emelkedett a elmúlt század folyamán, és várhatóan további 9 –88 centiméterrel emelkedik majd 2100-ig, mivel a globális felmelegedés gleccser- és sarki jégolvadást eredményez.
200 millió ember kényszerülhet otthona elhagyására a század végére, egy 2001-ben készült jelentés szerint, melyet az ENSZ klíma szakértői készítettek, akik az akkora várható népesség szaporulatot is számításba vették.
Megfelelő védelmi rendszer kiépítésével azonban, képesek leszünk kivédeni mind az óceánok szintjének fokozatos emelkedését, mind a viharok okozta áradásokat. A szakértők úgy vélik, ezekkel felére (100 millióra) lehetne csökkenteni elköltözni kénytelenek számát.
A fejlődő országokhoz tartozó szigeteknek azonban, aligha vannak forrásaik arra, hogy komolyabb védelmi rendszerekre költsenek, mint például gátak, töltések, amik a vizet a mélyen fekvő öblökbe gyűjtik, ahogyan azt Hollandia alacsonyan fekvő részein megtették.
Michel Petit francia klímaszakértő szerint a szigetországok léte forog kockán.
Jean Jouzel, az ENSZ klíma szakértők testületének francia tagja figyelmeztet, hogy az óceánok szintje akár 4-5 méterrel is emelkedhet a 24., 25. században – ha, mint ahogy egyes szakértők tartanak tőle, Grönland jege felolvad.
„Lehet védelmet kiépíteni egyméteres emelkedés ellen, de nem látom be, hogyan lehetne 4-5 méteressel szemben” – mondta.
A legsérülékenyebb a dél Csendes óceániai térség nagy korallszigete, Tuvalu állam.
Tavaly februárban a szigetvilághoz tartozó 9 szigetet öntött el egy „King” nevű dagályhullám, ami 3 méterrel emelkedett a tengerszintje fölé, jóllehet a szigetek legmagasabb pontja 4,5 méter.
„Nincs már szükségünk több tudományos értekezésre a tengerszint emelkedésének kérdéséről, mert az már zajlik”– nyilatkozta már akkor Tuvalu miniszterelnöke, Saufatu Sopo’aga.
Az óriási méretű hullámok, amik egykor oly ritkák voltak, rendszeres időközönként, évente kétszer ismétlődnek, és Tulavu 11 500 fős lakosságát arra kényszerítik, hogy Új Zélandra költözzék.
A magas halálozási arányszámért a riasztórendszer hiányát tették felelőssé a múlt hónapi szökőár kapcsán. Semmi garancia sincs arra, hogy a világ majd segíteni fog a kicsiny, szegény szigetállamoknak a védekezésben az emelkedő tengerszint veszélyei ellen.
A jelenlegi helyzet azt mutatja, hogy az országoknak maguknak kell védekezniük, mert a kis szigeteknek nyújtott nemzetközi segítség 1994. és 2001. között a felére csökkent, az ENSZ adatai szerint.
