A pénzügyi válságnál is súlyosabb veszélyként értékelték a klímakockázatot az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának pénteki rendkívüli ülésén megjelent politikusok és szakértők, akik egyetértettek Soros György csütörtöki kijelentésével is, miszerint a "zöldenergia"-felhasználás lehet a legjobb kiút a gazdasági válságból. A felszólalók többsége a technikai fejlődésben, a "tudásbővülésében" és a környezeti erőforrások – elsősorban a napenergia – reális piaci árazásában látta a környezetvédelem legfontosabb feladatait az Európai Unió (EU), várhatóan 2009 decemberében életbe lépő klíma- és energiacsomagjáról szóló bizottsági tájékoztatón.
Hegyi Gyula (MSZP), Európai Parlamenti képviselő szerint az EU új klímapolitikája vállalható kompromisszumokat tartalmaz Magyarország számára. A tervezett szabályozás céljáról azt mondta: az EU 2013-2020 között legalább 20 százalékkal kívánja csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátást, és ezzel egy időben ugyanekkora mértékben növelné az energiahatékonyságot és a megújuló energiaforrások részarányát.
A közösségi klímapolitika kialakítása során a volt szocialista országok, így Magyarország érdeke is az uniós széndioxid-kibocsátás csökkentésének 1990-es bázisra helyezése, szemben az Európai Bizottság által javasolt 2005-ös viszonyítási idővel - fejtette ki Hegyi Gyula. Hozzátette: amennyiben a kelet-közép-európai országoknak nem sikerül kialkudniuk a számukra kedvező időpontot, akkor további javaslatokkal élhetnek egyebek mellett a távfűtésre, a közintézményekre és a kogenerációs erőművekre vonatkozó kibocsátási kedvezményekben, valamint a széndioxid-kereskedelemből befolyó bevételek elosztása területén.
Hegyi Gyula megjegyezte: egy igazságos klímapolitikai rendszer kialakításához szigorú büntetésekre és egy "klímavédelmi alapra" van szükség, amelyből jelentős kárpótlást kaphatnak az EU új tagállamai is. Olajos Péter (MDF), Európai Parlamenti képviselő a Magyarország számára rendelkezésre álló "karbonvagyon", vagyis a 2020-ig értékesíthető széndioxid-kvóta fontosságát hangsúlyozta. Kiemelte: Magyarország a következő tizenkét évben mintegy 500-1300 milliárd forintos bevételt remélhet a kiotói jegyzőkönyv, valamint az EU már életben lévő (ETS), illetve 2013 és 2020 között hatályba lépő (ES) széndioxid-kibocsátási kereskedelmi rendszereiből.
Olajos Péter szerint Magyarországon a lakosságnál van a legnagyobb lehetőség a széndioxid-kibocsátás visszafogására, egyebek mellett a gázfűtés visszaszorításával, amihez meg kell fordítani a gázár- és az energiahatékonyság támogatási arányát.
Katona Kálmán (MDF), a környezetvédelmi bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy a gazdasági szereplők nélkül nem lehet megoldást találni a környezetvédelmi problémákra. Kiemelte továbbá, hogy társadalmi és politikai szempontból is szükség lenne a széndioxid-kereskedelem átlátható és nyilvános szabályozására.
Harnos Zsolt, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) professzora szerint az EU jelenlegi és készülő klímapolitikája is "látszatmegoldás", hiszen csak a közösség területén történő széndioxid-kibocsátást szabályozza. Az akadémikus a megoldást elsősorban a globális technikai haladásban, a "zöldipar" fejlődésében és az energiahatékonyság növelésében látja.
Rétvári Bence (KDNP), a környezetvédelmi bizottság tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy a környezeti károk leginkább a szegényeket érintik, hiszen ők tudnak a legkevésbé reagálni azok hatásaira. Horváth János (Fidesz) pedig elsősorban a "tudásban" és a napenergia hatékonyabb felhasználásában látja a "zöldenergia" jövőjét. Megjegyezte azt is: szükség lenne olyan új lehetőségekre is, mint például a Föld mágneses erejének vagy a víz felhajtó erejének felhasználása.