2014-08-28. - Az eddig több mint 1400 halálos áldozatot követelő Ebola-járvány kitörésében szerepe lehetett a globális felmelegedésnek is.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legutóbbi, augusztus 22-i közleménye szerint 2615 ember fertőződött meg Ebolával, a halottak száma pedig átlépte az 1427 főt. A járvány egyik következményeként a kísérleti gyógyszerek is az érdeklődés középpontjába kerültek, de ugyanígy fokozott figyelemmel kíséri a világ tudományos elitje azt a kérdést is, hogy vajon a klímaváltozás felelőssé tehető-e abban, hogy épp most alakult ki ennyire komoly járvány.

Lehetséges a kapcsolat
A teória felmerülése egyáltalán nem indokolatlan. A Washington Post cikkében rámutat arra, hogy amikor a 90-es évek közepén az Ebola megjelent Afrikában, a trópusi területeken hirtelen változott szárazról nedvesre az időjárás. Sierra Leonéban, amely a mostani járványban is érintett, egyre nagyobb méreteket ölt az erdőirtás. Ez a klímaváltozás egyik okozója, és egyre több az olyan szélsőséges időjárási körülmény is, amelyet a klímaváltozással hoznak összefüggésbe. A Newsweek a Nemzetközi Élelmiszer-biztonsági Kutatóintézet  2013-as tanulmányát idézve írta meg, hogy a szárazságok, az erős szélviharok, a viharok, a földcsuszamlások, a hőhullámok, az árvizek is gyakoriak, miközben megváltozott az is, hogy mikor van sok csapadék a térségben. A WHO szerint is kapcsolat mutatható ki a felmelegedés és bizonyos fertőző betegségek gyakoriságának növekedése között. Ráadásul a klímaváltozás hatásai leginkább a rossz körülmények közt élő szegényeket sújtják.

Az étel fertőz
Az utóbbi kitételnek az Ebola terjedésében jelentősége van. Általában ott üti fel fejét a betegség, ahol nehéz ennivalóhoz jutni, ezért a helyiek olyan vadhúst, főként majom-vagy denevérhúst esznek, amely fertőzött állatból származik. Az állatpopulációkban a vírus évekig élhet úgy, hogy más állatokra semmilyen veszélyt nem jelent, de amint egy ember fogyaszt a fertőzött állatból, elindulhat a járvány.

A kutatók látják az összefüggéseket, ám nem akarnak túl gyorsan következtetéseket levonni a Newsweekben megszólaltatott Stephen Morse, a Columbia Egyetem infektológus-epidemológus szakértője szerint. Az érintett régiók helyi vizsgálata szükséges ahhoz, hogy többet tudjanak meg a klímaváltozás és a betegség kapcsolatáról, de talán ez sem elég, mivel újra meg újra felbukkan az Ebola eddig még nem érintett területeken.

Az összefüggés nem bizonyított
Az Ebola-járvány kitörésétől rettegő Zimbabwe egyik internetes lapja, az angol nyelvű Newsday arra is rámutat: Nyugat-Afrikában a felmelegedés hatásai, a szárazságok tönkreteszik a termés jelentős részét.  Ez egyre inkább rákényszeríti az embereket arra, hogy az erdőben keressenek élelmet, ám ott fertőzött állatokkal találkozhatnak. A lap azt írja, hogy vannak olyanok, akik szerint közvetlen az összefüggés a helyi klíma hirtelen változása és az Ebola megjelenése között -– ezt a 90-es évekből említett példa alátámasztani látszik.

Egyelőre azonban nem lehet sziklaszilárd, védhető ok-okozati viszonyra rámutatni. Számos olyan betegség van ugyanakkor, amelynek terjedésére biztosan hat a felmelegedés, és gyakorisága révén komolyabb veszélyt jelent. Az óceánok vizének hőmérséklete folyamatosan emelkedik, a kolera pedig sokkal jobban érzi magát a melegebb vízben. A mostani Ebola-járvány talán hozzájárul ahhoz, hogy ezekre a folyamatokra is jobban figyeljünk.

A felmelegedés hatása
A következő betegségek előfordulásának gyakoriságában is szerepet játszhat a klímaváltozás.

• Madárinfluenza: Egyre gyakrabban fordul elő vadon élő madarak esetében is.

• Babeziózis: A maláriaszerű betegség melegebb környezetben optimálisabb körülmények közt terjedhet.

• Kolera: A meleg vizekben élő baktérium olyan heves hasmenést okoz, hogy az egy hét alatt végezhet a fertőzöttel. Megfelelő higiénia hiányában a felmelegedés sok halálos áldozatot követelő járványokat hozhat létre.

• Lyme-kór: A felmelegedés hatására egyre több rovar képes a baktérium okozta betegség terjesztésére.

• Pestis: Az esőzés és a hő-mérséklet változása a rágcsálópopulációra és a betegséget hordozó bolhákra is kihat.

• Rift-völgyi láz: A nemrég fölfedezett betegséget moszkitók terjesztik. Magas lázzal, gyengeséggel jár, állatokat és embereket is megöl.

• Álomkór: Afrikai betegség, amelyet a cecelegyek csípése okoz, agyvelő- és agyhártyagyulladással jár. A felmelegedés hatására a cecelegyek élőhelye kiterjed.

• Tuberkulózis: Az embert és az állatot megbetegítő bakteriális tüdőbetegség, a tbc is több áldozatot szedhet.

• Sárgaláz: A klímaváltozással a betegséget terjesztő moszkitók új helyekre is eljuthatnak.
Krezinger Szonja