Több környezetvédő csoport beadott egy petíciót az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének, az UNESCO-nak, amellyel fel akarja hívni a szervezet figyelmét arra, hogy tegyen sürgős lépéseket a védelme alatt álló hat világörökségi helyszín, köztük a Mount Everest védelme érdekében. A klímaváltozás ugyanis oly mértékben veszélyezteti őket, hogy akár el is veszthetik azon tulajdonságaikat, amelyeknek köszönhetően felkerültek a listára.
Ismeretes, hogy a 22 új világörökségi helyszín között szerepelnek többek között a Kárpátok ősi bükkösei Szlovákiában és Ukrajnában.
A 22 új világörökségi helyszín:
A franciaországi Bordeaux városa
A spanyolországi Teide Nemzeti Park
A Kárpátok ősi bükkösei Szlovákiában és Ukrajnában
A Lavaux szőlővidék a Genfi-tónál
A szerbiai Gamzigrad-Romuliana római kori helyőrsége
Korfu régi városrésze
A Szokoli Mehmed pasa-híd Bosznia-Hercegovinában
Az azerbajdzsáni Gobusztán egyik sziklás térsége
A niszai pártus erődök Türkmenisztánban
Az iraki Szamarra régészeti városa
A Vörös Erőd Indiában
Tiaolu (Diaolou) és Kajping (Kaiping) Kínában
Az Ivani Ginzan ezüstbánya és kulturális övezet Japánban
A Jeju-sziget Dél-Koreában
A Lopé-Okanda ökorendszere és ősi kulturális tája Gabonban
A richtersveldi kulturális és botanikai tájegység Dél-Afrikában
A Madagaszkáron fekvő Atsinanana esőerdői
A Twyfelfontein helyszín Namíbiában
A mexikóvárosi Autonóm Egyetem 1949 és 1952 között emelt központi campusa
A kanadai Rideau-csatorna
A Sydney-i Operaház
A 34 aláíró között találunk szervezetet és magánszemélyt is, így a Greenpeace-t, vagy a Föld Barátai (Friends of Earth) mozgalmat, valamint a Mount Everest-et megmászó Sir Edmund Hillary-t, vagy a természettudós és filmes Sir David Attenborough-t. A petíció benyújtói arra hivatkoznak, hogy azoknak a nemzeteknek (szám szerint 184-nek), amelyek aláírói az ENSZ 1972-ben létrejött Világörökség Konvenciójának, jogi kötelezettségük az örökségek védelme és átmentése a jövő generációi számára. E kötelezettség elsősorban azé az országé, ahol az adott örökség megtalálható. Másodsorban pedig azoké a (szomszédos) országoké, amelyek tevékenysége romboló hatással van vagy lehet az örökségre.
A petícióban foglalt hat helyszín mindegyikét a globális felmelegedés következményei "rongálják". A fő, üvegházhatású gázokat kibocsátó államok pedig aláírták az egyezményt, amivel kötelezettségeket vállaltak, így tehát drasztikusan csökkenteniük kellene ezen gázok kibocsátását. A szóban forgó szervezetek tulajdonképpen ezt hiányolják, és ebben várják az UNESCO segítségét.
Tavaly az Örökségvédelmi Bizottság már visszautasított egy felhívást az üvegházgázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozóan. A petíciót benyújtók remélik, hogy a szervezet idén újragondolja döntését, és határoz arról, vajon szükséges-e további védelmet és anyagi támogatást adni egy örökségi helyszínnek azáltal, hogy felkerül a veszélyeztetettek listájára. A listán való szereplés ugyanis számos tekintetben jelentene fokozottabb támogatást és védelmet a helyszíneknek.
A petíció a következő hat veszélyeztetett örökségvédelmi hely állapotára hívja fel a figyelmet: a Nagy Korallzátony, a Sagarmatha Nemzeti Park (melyhez a Mount Everest is tartozik), a Belize Korallzátony, a Huascaran Nemzeti Park, a Waterton-gleccser Nemzetközi Béke Park, valamint a Kék-hegység.
