Gödöllő, 2014. február 7. – A magyar akác és akácméz hungarikummá nyilvánítását kezdeményező dokumentumot írtak alá az Akác-koalíció tagjai Gödöllőn, a Szent István Egyetemen (SZIE) pénteken.

 

 

Gyuricza Csaba, a SZIE mezőgazdaság- és környezettudományi kar dékánja megnyitójában arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Unióban össztűz alá vették a fehér akácot: nem őshonos, invazív és tájidegen fafaj. Ennek hallatán döntöttek úgy a jelenlévők, hogy egy Akác-koalíciós megállapodást írnak alá. A dékán elmondta, hogy hazánk területének mintegy felén folyik mezőgazdasági termelés, s az ország területének egynegyedén kukoricát termesztenek, amely szintén Amerikából, Mexikóból származik. De ugyanígy elmondható ez más kultúrnövényünkről például az őszi búzáról, a rozsról és zabról is. De ugyanígy senkinek nem jut eszébe, hogy Hollandiából száműzze a szintén nem őshonos tulipánt.


A fehér akáccal az a helyzet, hogy ez a fafaj, elsősorban a magyarok fája, számunkra fontos, hiszen az egész kontinensen az állomány több mint a fele Magyarországon található. Hosszan lehetne sorolni, hogy milyen célokra használható. Több tízezer embernek ad munkát, és ha az 1700-as években nem telepítik be – más vélemények szerint újra – az akácot, akkor mára teljesen elsivatagosodott volna az Alföld.
A legújabb tudományos eredmények szerint a miocén korban Európában bizonyítottan már élt fehér akác állományalkotó fafajként.
A pénteki eseménnyel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a hungarikummá válás és a közös fellépés jelentős muníciót adhat akár a hazai, akár az uniós döntések meghozatalakor.


    Glattfelder Béla fideszes európai parlamenti képviselő, mint az Akác Koalíció „nagykövete”, köszöntőjében kiemelte: az együttműködők legfontosabb teendője annak megakadályozása, hogy az Európai Unió betilthassa az akácot. Az erről szóló viták a következő évre is áthúzódhatnak, s ezzel párhuzamosan az év második felében megkezdődik az unió erdészeti stratégiájáról szóló dokumentum vitája is – emlékeztetett.


    Az idén januárban létrejött, szakmai és érdekvédelmi szervezeteket, tudományos műhelyeket és felsőoktatási intézményeket tömörítő Akác-koalíció célja a hungarikummá nyilvánítás mellett, hogy fellépjen azokkal az uniós és hazai törekvésekkel szemben, amelyek az akác korlátozását, esetleges kiirtását eredményezhetik.


    A képviselő felidézte, hogy az akácot támadók szerint az akác önmagában is veszélyes, mint nem őshonos növény. „Ezt a logikát cáfolják a mai aláírók, akik között egyetemi karok, tudományos kutatóintézetek és számos érdekképviselet szerepel” - mutatott rá, hozzátéve, hogy a tudomány és a közvélekedés kiáll az akác mellett.


   
    A hungarikummá nyilvánítási kérelemhez a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara,

az Országos Magyar Méhészeti Egyesület, az Országos Erdészeti Egyesület,

a SZIE, a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki és Simonyi Károly Kara, a Debreceni Egyetem, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége, a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége, a Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézete, az Alföldi Erdők Egyesülete, az Erdészeti Szaporítóanyag Terméktanács, a Nemzeti Agrár-szaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet, továbbá a Nemzeti Biomassza Egyesület csatlakozott, valamint kézjegyével látta el Glattfelder Béla.