Strasbourg - Az éghajlatváltozás tény, nem lehet hitvita tárgya, hangsúlyozta Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti (EP-) delegációjának vezetője az EP szerdai strasbourgi ülésén, az éghajlatváltozás tudományos megalapozottságáról készült jelentés vitájában.
Barsiné Pataky Etelka néppárti EP-képviselő is azt állapította meg állásfoglalásában, hogy a rendelkezésre álló tudásanyag nem hagy kétséget afelől: Földünk melegszik, és ezért az emberi tevékenység is felelős.
Tabajdi szerint a klímaváltozás tudományos megalapozottságáról folytatott vita azért is rendkívül fontos, mert - miként a génmódosított növények témájában is - sok esetben "hitvita" zajlik a klímaváltozásról.
"Nem vitás, hogy az éghajlatváltozás már ma is erősen érezteti hatását. Magyarországon a Duna-Tisza közben, a magyar pusztán, a Homokhátságon negyven év alatt 3-4 méterrel csökkent a vízszint, a terület elsivatagosodását bizonyítottan legalább 50 százalékban a klímaváltozás okozta, az elhibázott emberi tevékenységen, így például a rossz vízrendezésen kívül" - állapította meg a szocialista EP-képviselő. Szerinte egyfelől az a kérdés, mit lehet tenni a globális hőmérséklet-emelkedés megállítására, másfelől mi a teendő a már elkerülhetetlenül bekövetkező változások által okozott károk mérséklésére, esetleges visszafordítására.
"A tudósok körében lényegében konszenzus alakult ki: az ember igenis nagyban hozzájárul az emelkedő globális átlaghőmérséklethez és az ezzel együtt mind szélsőségesebbé váló időjárási viszonyok kialakulásához (...) Fontos, hogy a politikusok megfelelően értelmezzék, és ne ferdítsék el a tudományos megállapításokat" - mondta Tabajdi.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a klímaváltozás elleni harc szükségességét ma már a korábban hevesen ellenzők, például az amerikaiak is belátták, így Európa ösztökélésére az Egyesült Államok és a fejlődő országok a tavaly decemberi, Bali szigetén tartott konferencián először kötelezték el magukat a klímaváltozás hatásainak mérséklésére.
"Mindeközben a fejlődő országok, de az unión kívüli fejlettek egy része is vonakodik a kötelező kibocsátás-csökkentési vállalásoktól, pedig ez elkerülhetetlen. A fejlődők joggal hivatkoznak arra, hogy elsődlegesen a fejlettek felelősek a klímaváltozásért. Ugyanakkor a veszély mindenkit érint, így közösen kell cselekednünk. Kulcskérdés, hogy olyan globális kompromisszumot dolgozzunk ki, amely egyszerre igazságos és hatékony. Nem elég, ha csak Európa harcol. Világméretű konszenzus, az Egyesült Államok, Japán, a fejlődők részvétele nélkül nem lehetünk eredményesek" - vélekedett a magyar szocialista EP-képviselő.
Barsiné Pataky Etelka a jelentéshez kapcsolódva kihangsúlyozta a további kutatások szükségességét: az éghajlatváltozásnak a gazdasági versenyképességre vagy az energiaköltségekre gyakorolt hatásai, az erdőirtás szerepe, a közlekedési ágazat éghajlatváltozással kapcsolatos költségeinek meghatározása, a légi közlekedés szennyezéseinek kiszámítása mind válaszra vár.
Az ENSZ éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi testülete (IPCC) első, 1990-es értékelő jelentése óta jelentősen megnőtt azon tudományos ismeretek száma, amelyek megerősítik, hogy az általános felmelegedés jelenlegi tendenciáját az ember okozta. Az IPCC legutóbbi értékelő jelentése szerint a globális széndioxid-kibocsátás 1970 és 2004 között mintegy 80 százalékkal nőtt, és e növekedés főként a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának tulajdonítható.
A kutatások azt mutatják, hogy ha nem történnek intézkedések az üvegházhatású kibocsátások növekedésének megfékezésére vagy megállítására, bolygónk komoly veszélybe kerülhet. Számítások szerint ellenintézkedések hiányában az éghajlatváltozás éves költsége 2050-re a GDP 5-20 százalékát fogja felemészteni.
Az Európai Unióban politikai konszenzus jött létre abban, hogy a cél a globális hőmérséklet-növekedésnek az iparosodás előtti szinthez képest 2 Celsius fokban történő korlátozása.