Svédországban az enyhülő éghajlat több erdőt jelentMa senki sem állíthatja biztosan, milyen következményekkel jár majd a jelen klímaváltozása. Svédországban az enyhébb időjárásnak pozitív hatása lehet a turizmus fejlődésére és az erdőgazdálkodásra, míg a gazdaság és a társadalom más szektorai, így a rénszarvas pásztorkodás, a halászat megsínyli majd a változást – olvasható a Nordic honlapon. A Svéd Meteorológiai és Hidrológiai Intézet (SMHL) felsorolja a társadalmat érő különféle lehetséges változásokat. Eltűnhetnek, a gleccserek, ami befolyással lehet a turizmusra és a szabadban folytatható tevékenységekre. A melegebb éghajlat a kopár hegyvidéki régiók zsugorodásával járhat, ahol megjelenhetnek a lombhullató erdők. Az ilyen irányú éghajlatváltozás következményei a tavakat és a Balti tengert is érintik, mert a víz só- és oxigéntartalma ugyancsak változhat. A mostanitól eltérő éghajlat Svédországban a szennyeződés növekedésének kockázatát is hordozza. Különösen emelkedik a veszély árvizek alkalmával, amikor a kioldott hulladék kiszivároghat a lerakóhelyekről, és kerülhet ki az ipari körzetekből. A melegebb nyarak több algaképződéssel is járhatnak.
Több lehet az erdő, jól járhat az erdőgazdálkodás, ha a melegedő időjárás a fák növekedési időszakának meghosszabbodását eredményezi. A megnövekedett szén-dioxid tartalom javíthatja a növedék minőségét, bár a korai növekedéssel fokozódik az elfagyás kockázata. Hátráltathatja a növekedést a csapadék rendkívül egyenetlen eloszlása is. Különösen érvényes ez Dél-Svédország vízhiányos részére.
A melegedő időjárás ugyanakkor károsíthatja is az erdőt. Az erőteljesebb, hevesebb viharkár következményeként szükséges kényszerkitermeléseknek, az erdőtüzeknek, az új és súlyosabb rovar- és gombakárosítók támadásainak kedvezőtlen hatása lehet majd a svéd erdőgazdálkodásra.
