Az elmúlt napokban az ázsiai szökőár, a cunami hírei uralták a médiumokat. A cunami ritka jelenség. Igaz nem gátolhatjuk meg az ilyen természeti csapás előfordulását, fel kell viszont készülnünk arra, hogy csillapítani tudjuk a dühöngő természet hatásait a partvidéki ökoszisztéma populációival. Az előzetes kutatások a mangrove erdők ökoszisztémájának megőrizésére, – mint az első védelmi vonal a pusztító szökőárral szemben, India keleti partvonalán –, nagyon helyénvalónak bizonyultak a minap.A tengerparti, sűrű mangrove erdők falként álltak, hogy védjék a mögöttük élő partmenti falvakat, mondta M.S. Swaminathan, a chennai M.S. Swaminathan Kutatási Alapítvány(MSSRF) elnöke.
A Pitchavaram-i és Muthupet-i régiókban is védőpajzsként szolgáltak az erdők és felfogták a cunami lökéseinek erejét.
Csillapították a hatást és a körzetben lakó közösségek életét és vagyonát megóvták.
„14 évvel ezelőtt hoztuk létre az alapítványt, és indítottunk el egy előzetes kutatási programot, – kétágú stratégiát – hogy megfeleljünk a globális felmelegedés következtében kialakuló estleges tengerszint emelkedésnek. Az egyik az ország keleti partvonala mentén elterülő mangrove erdők megőrzése és felújítása volt, a másik a só tűrő képesség átvitele mangroveból a parti régió más, erre kiválasztott növényeibe.
Az eredmény most az, hogy ahol a mangrove erdőket felújították, különösen az Orissa partszakaszon, a cunami rombolása minimálisnak bizonyult.
Az MSSRF hamarosan kiad egy tudományos anyagot a „A cunami és a mangrovék” címmel, annak hangsúlyozására, hogy milyen fontos a mangrove erdők megőrzése és rehabilitása, hogy frontvonalként szolgálhassanak a szökőár erejével szemben.
Az alapítvány elkészít többféle, többszintű életfenntartási lehetőségeket leíró csomagot a mangrove ökoszisztémák környékén lévő települések számára.
Minden erőfeszítést megtesznek a tudásközpontok biztosítására és az információ áramlási stratégiák további javítására is.
