Klímavédelem
Ma már tényként kell kezelnünk a globális felmelegedést, és hatása szempontjából mindegy, hogy ez természetes okokra vezethető vissza vagy emberi tevékenységre. A gyakran ellentétes nézeteket valló klímamodellezők abban azért egyet tudnak érteni, hogy az egyre növekvő széndioxid kibocsátás vagy közvetlen okozója a klímaváltozásnak, vagy annak erősítője. Ebből következően lényegében mindenki elfogadja a széndioxid kibocsátás csökkentésének szükségességét, és azt is, hogy ennek érdekében az energetika területén lehet a legtöbbet tenni.
Fontos megérteni, hogy az alapvető problémát nem az jelenti, hogy nem lehet fedezni az emberiség növekvő energiaigényét (szénből például legalább 200 évre elegendő készletek vannak). A gondot az okozza, hogy a hagyományos foszilis energiahordozók felhasználása során az évmilliók alatt lekötött széndioxid visszakerül a légkörbe, ami tovább erősíti az üvegházhatást. A megújuló energiaforrások kihasználásával a széndioxid probléma annyiban kezelhető, hogy a légkör széndioxid koncentrációja ezek következtében nem, vagy csak mérsékelten növekszik. A megújuló energiaforrások közül azok az értékesebbek, amelyek szabályozhatóságukkal és tárolhatóságukkal jobban illeszkednek a felhasználói igényekhez, és előállításuk során kedvező a széndioxid mérleg.
Jó a széndioxid mérlege a nap- és a szélenergia hasznosításnak, azonban a szabályozhatóság és a tárolhatóság miatt jelenleg csak kisegítő szerepük lehet. Jól tárolható a bioetanol és a biodízel, azonban az előállítási folyamatuknak olyan magas az energiaigénye (a befektetett energia a végtermék energiatartalmának 60-90 százaléka), hogy a széndioxid probléma kezelése szempontjából gyakorlatilag nincs jelentőségük. Tárolhatóság, szabályozhatóság, a nagyon kedvező energia- (~ 1:10) és ebből következő széndioxid mérleg, valamint a felhasználási technológiák fejlettsége és elterjedtsége miatt jelenleg a legkedvezőbb megoldást a fás szárú energiaültetvények jelentik.
A szántóföldek energetikai célú hasznosítása
Rögtön az elején le kell szögezni, hogy a szántóföldek hasznosítása során az élelmiszerpiacra történő közvetlen vagy közvetett termelésnek elsőbbséget kell élveznie. Termőterületek mennyisége és minősége azonban bőven megengedi, hogy a hazai és a reálisan elérhető export piacokra való élelmiszer célú termelésen túl energianövényeket is termesszünk. Magyarországon megközelítően 1 millió hektár olyan termőterület van, amelynek terméke nem hiányozna az élelmiszerpiacról (sőt, a majdnem minden évben jelentkező túltermelést nem az adóinkból kellene finanszírozni), azonban alkalmas energianövények termelésére. Mekkora ez a potenciál? 10 atro tonna/hektár/év hozammal, 18 GJ/atro tonna fűtőértékkel és 36 százalék villamos hatásfokkal számolva ekkora területen hazánk villamos energia felhasználásának közel feléhez meg lehetne termelni a tüzelőanyagot. Ez is mutatja, hogy kiemelten érdemes foglalkozni az energiaültetvényekkel.
Az energiaültetvények közvetlen gazdasági haszna
A megújuló energiaforrások hasznosítása nem a közvetlen gazdasági előnyök miatt indult el. A technológiák fejlődésével és a hagyományos energiahordozók árának növekedésével a megújuló energiaforrások használata már közvetlen gazdasági előnyt is fog jelenteni. Jelenleg épp egy fontos határon vagyunk, néhány területen már versenyképes a megújuló energiaforrások használata, máshol még a foszilis energiahordozók vannak előnyben.
A rövid vágásfordulójú fás szárú energiaültetvények fejlesztése során mára már megközelítettük a közvetlen versenyképességet. A már rendelkezésre álló nagy hozamú fajtákkal és hatékony technológiákkal 1.000 Ft/GJ körüli áron elő lehet állítani az eltüzelésre alkalmas fát. Összehasonlításul a kőszén ára 800-1.000 Ft/GJ, földgázé jelenleg ~2.400 Ft/GJ, a tartályos gázé ~5.000 Ft/GJ, és semmilyen jel nem mutat arra, hogy a szénhidrogének piacán tartós árcsökkenésre lehetne számítani, az ellenkezője viszont annál valószínűbb. Könnyen belátható, hogy a földgáz vagy a tartályos gáz termesztett tüzifával való kiváltása már ma is gyorsan megtérülő beruházás.
A gazdasági és a politikai döntéshozóknak illik/illene a felhasználók közvetlen gazdasági haszonra koncentráló szemléleténél egy picit még tovább is tekinteni. Érdemes például megnézni a pénzáramlás irányát. Egy gázüzemű fűtőberendezés esetén a berendezés árát, majd teljes élettartama alatt a tüzelőanyag árát külföldre fizetjük ki. Fatüzelés esetén nagyrészt hazai a berendezés, és a később elhasznált összes primerenergia ~10 százalékát kell importálnunk a tüzifa megtermeléséhez. Fontos megérteni, hogy ez nem – a ma oly divatos – „magyarkodás”. Tudomásul kell venni, hogy hosszú távon csak annyiért lehet vásárolni a világpiacon, amilyen értékű árut vagy szolgáltatást ott el tudtunk adni. Felesleges és káros az importra fordított pénz nagy részét olyan energiahordozók vásárlására fordítani, amelyek helyettesítését gazdaságosan meg lehet oldani.
A közvetett gazdasági haszon
A már említett ~1 millió hektáron hazai munkaerővel és meghatározóan hazai anyagokból évi 180-200 milliárd forint termelési értéket lehet előállítani, amivel legalább ekkora importot válthatunk ki. A fenti termelési értékből – forgalmi adón túl - megközelítően 50 milliárd forint az állam bevétele adók és járulékok formájában. Ekkora terület éves átlagban negyvenezer munkavállaló állandó vagy időszakos foglalkoztatását igényli, akiket a segélyezésből át lehet irányítani az értékteremtésbe.
Sokat lehet vitatkozni azon, hogy az alapvető problémák megoldása szempontjából van-e értelme a széndioxid kibocsátási egységek kereskedelmének. Két dolog azonban biztos: ma már realitásként kell kezelni a kereskedelmi rendszerben kialakult árakat, és legalább van valami, ami – részben – kifejezi a foszilis energiahordozók felhasználásának externális költségeit. A hivatkozott 1 millió hektárnyi energiaültetvénnyel a jelenlegi árak mellett nemzetgazdasági szinten évente ~120 milliárd forint értékű kibocsátási egységet lehet megtakarítani, illetve értékesíteni.
Nemzetbiztonsági haszon
Az embereknek általában a nemzetbiztonság kapcsán katonákra, hírszerző szolgálatokra gondolnak. Keveseknek jut eszébe, milyen fontos egy nemzet energiaellátásának biztonsága, és mennyire reálisabb az energiahordozókon keresztüli kiszolgáltatott helyzetbe kerülés bárminemű katonai fenyegetettséggel szemben.
Nem nehéz belátni, hogy egy komolyabb energiaválság esetén USA, Oroszország vagy Kína ellenében nem éppen Magyarország vagy az EU lesz az, aki a primer energiahordozókhoz való korlátlan hozzáférést akár katonai erővel is képes lesz biztosítani. Ma még nem napi realitás egy ilyen jellegű globális konfliktus kialakulása, azonban nagyon „jó” úton haladunk felé. Gondoljunk csak arra, hogy Kína vagy India lakossága felé egyre növekvő sikerrel sugározzuk a nyugati értékrendet, lassan elhitetjük velük, mennyire jó lesz nekik, ha jövedelmük nagyobbik felét motorkerékpár vagy gépkocsi vásárlásra és fenntartásra költik. Közben meg szörnyülködve látjuk, hogy ezen országok szénhidrogén felhasználása évi húsz százalékkal növekedik, és a szénhidrogének kínálata nem tud lépést tartani a kereslettel.
Energia- és nemzetbiztonsági szempontból Magyarországnak az egyetlen reális stratégiája az energiahordozó beszerzés (vagy éppen előállítás) diverzifikálása lehet. Ezzel párhuzamosan nemzetközi gazdasági és politikai befolyásunkat tudjuk növelni, ha intenzíven fejlesztjük a megújuló energiaforrások hasznosítására szolgáló technológiákat, hogy nemzetközileg is piacképes termékeket tudjunk előállítani.
Egyéb környezetvédelmi hatások
A sok félreértés miatt rögtön az elején le kell szögezni, hogy a rövid vágásfordulójú fás szárú energiaültetvények nem szabad összekeverni az erdőkkel, ezek ugyanúgy szántóföldi kultúrák, mint a búza vagy a napraforgó. Ezért értelmetlen számon kérni rajtuk például a biodiverzitást, vagy hogy csak hazai fajtákat termesszünk. Hasonlóan értelmezhetetlen az invazív fajtáktól való félelem. Tudomásul kell venni, hogy az energiaültetvény arról szól, hogy egységnyi területen a lehető legtöbb és legolcsóbb primer energiát állítsunk elő. Ha invazív egy fajta, akkor az csak azt jelenti, hogy az adott körülmények között nagyon jól érzi magát, ezért feltehetően nagy hozamot biztosít. Továbbterjedésüktől ültetvényben nem kell tartani az intenzív művelés miatt.
A Győri-Kert Agrárenergetikai Kft-nél például évek óta nagyon jó eredményű kísérletek folynak szelektált bálványfákkal, amelyek kiválóan alkalmasak energiaültetvényre, de a környezetvédők tiltakozása miatt a jelenlegi szabályozás nem engedi energiaültetvényekben való termesztésüket. Talán mondanom sem kell, hogy egyetlen környezetvédő szervezet munkatársaival sem találkoztunk, hogy az említett kísérlet kapcsán ütköztessük a véleményünket.
A bevezetőben említett klímavédelmi hatáson túl az energiaültetvényeknek még jelentős szerepük lesz a növekvő mennyiségű, és egyre nagyobb problémát okozó kommunális szennyvíziszap hasznosításában is, de a jelenleg nem művelt területekről származó allergiát okozó pollenek kibocsátása is hatékonyan csökkenthető.
Támogatjuk-e az energiaültetvényeket és a megújuló energiaforrások használatát?
Az előzőekben már láttuk, mennyi kedvező hatása van a rövid vágásfordulójú fás szárú energiaültetvényeknek. Joggal feltételezhető, hogy ha már ennyi jó tulajdonságuk van, akkor átmeneti időre érdemes támogatni őket és a felhasználásukra létrehozott létesítményeket. Ez részben így is van.
A megújuló villamos energiát termelők árkiegészítést kapnak (KÁP), amellyel együtt a jelenlegi átvételi ár ~0,1 EUR/kWh a 20 MWe teljesítőképességű erőművek esetében, azonban ez az összeg lényegesen alacsonyabb a környező országok 0,12-0,15 EUR/kWh árainál. 20 és 50 MWe teljesítőképességű erőművek esetében nagyon érdekes helyzet alakult ki. Ezeknek az átvételi árát lecsökkentették ~0,8 EUR/kWh értékre, így a rájuk vonatkozó árkiegészítés azért nem nulla vagy negatív, mert a foszilis energiahordozókat felhasználó erőművek jelenleg még ajándékba kapják a széndioxid kibocsátási egységeket. Ezen árak és a megújuló villamos energiára vonatkozó egyéb szabályzók hatása kétségessé teszi, hogy mennyire tudjuk „kizöldíteni” a villamos energia iparunkat.
A rövid vágásfordulójú fás szárú energiaültetvények beruházásának ösztönzésére 2007. nyarán megjelent rendelet 40 %, de legfeljebb 250 eFt/ha támogatást irányzott elő. Ezt az összeget minden indoklás nélkül 200 eFt/ha értékre csökkentette le egy 2007. végén megjelent rendelet. A támogatás mérséklése, és a létesítés előkészítésével járó indokolatlan adminisztratív akadályok az energiaültetvények létesítését tervező gazdálkodókat kivárásra intik.
Az előzőekkel ellentétben látszólag minden rendben van a kutatás és fejlesztés területén. Pontosabban a sok milliárd forintra rúgó elnyert K+F támogatási döntéseket látva ezt feltételezhetnénk. Jelenleg azonban szinte semmi nyoma sincs annak, hogy ezen támogatások következtében bármilyen lényegi, piacképes eredmény születetett volna.
Több jel is arra mutat, hogy hazánknak nincs hosszú távú koncepciója a megújuló energiaforrások és az energiaültetvények fejlesztésére. Ez sajnos akkor is igaz, ha közben látjuk, hogy jelen esetben a kormányzati és az ellenzéki oldalról is hasonlóan fontosnak tartja a problémákat.
Miért lenne szükség energiaültetvényekre?
Az előzőekből már láthattuk, milyen nagy energetikai potenciál rejtőzik a rövid vágásfordulójú fás szárú energiaültetvényekben. Lényegében minden érintett egybehangzó véleménye, hogy hazánkban a megújuló energiaforrások hasznosítása terén a legnagyobb növekedési lehetőséget a biomassza jelentheti.
Egy új fűtőmű, villamos erőmű tervezése során az egyik legfontosabb kérdés, hogy a tervezet élettartamra biztosítható-e (lehetőleg kiszámítható áron) a tüzelőanyag. Erdőművelésből származó tüzifára jelenleg már nem lehet tervezni, az innen származó kínálat teljes mértékben le van fedezve kereslettel.
A megoldás ma már csak az lehet, hogy a fűtőmű vagy villamos erőmű befektetője a létesítmény létrehozásával párhuzamosan gondoskodik a tüzelőanyaga megtermeléséről, rövid vágásfordulójú fás szárú energiaültetvények telepítéséről. A biztos tüzelőanyag ellátáson túl még egy hatalmas előnyt fog élvezni a befektető, ez pedig a kiszámítható ár. A cikk elején foglalkoztunk az energiamérleggel. A fás szárú energiaültetvények kiemelkedően jó energiamérlege nem csak azt jelenti, hogy energetikailag és CO2 emisszió csökkentés szempontjából van értelme a tevékenységnek. A befektetők számára legalább ennyire fontos, hogy az önköltségnek csak alacsony hányada függ a földgáz vagy a kőolaj árának változásától, így ezek árának megduplázódása az önköltséget 10-15 százalékkal emeli csak.
Miért nem lesznek energiaültetvények?
Látszólag ma már sok akadálya nincs az energiaültetvények létesítésének, szabályozásukra a legfontosabb jogszabályok megszülettek. Ezek minőségével és végrehajtásukkal azonban súlyos gondok vannak. Néhány példa:
Már eltelt március, el kellene kezdeni az ültetvények telepítését, de az ősszel beadott tervek legfeljebb húsz százalékára adták ki ültetvénylétesítési engedélyt.
Még egyetlen tervezett ültetvény sem kapta meg a beruházási támogatásról szóló döntést.
Az engedélyeztetés során a területileg illetékes szakigazgatási hivatalok ötletszerűen járnak el, gyakran olyan dokumentációkat kérnek, amelyeket semmilyen jogszabály nem ír elő.
Több esetben is előfordult, hogy a szakigazgatási hivatalok teljesen indokolatlanul vagy a jogszabály félreértése miatt előzetes környezeti hatásvizsgálatra utalták az ültetvényt.
Az osztatlan közös tulajdonban lévő területek részbeni igénybevétele esetére is valamennyi tulajdonos hozzájárulását írja elő a rendelet, ami a hasonló hasznosítások esetén példátlan, és a résztulajdonosok fellelhetősége és/vagy egymáshoz való viszonyuk miatt teljesíthetetlen.
több gazda az eljárás felfüggesztéséről szóló határozatot kapott, mivel a közigazgatásunk nem biztos abban, hogy jól tudja-e, mely területeket vont a Natura2000 hatálya alá.
Remélhetően ezek a problémák csak a kezdeti nehézségeket jelzik, de mielőbbi sürgős korrekcióra van szükség kormányzati és közigazgatási szinten, különben lehetetlen lesz energiaültetvényt létrehozni.
Mire figyeljünk, ha mégis energiaültetvényt akarunk létesíteni?
Az egyik legfontosabb kérdés, hogy lágy vagy fás szárú energiaültetvényt létesítsünk. Ennek eldöntéséhez érdemes figyelembe venni, hogy a lágy szárú növények tüzeléstechnikája jelenleg még nem kiforrott, a néhány már létező berendezés borzasztóan drága. Nem véletlen, hogy hazánkban jelenleg több millió tonna nem hasznosított lágy szárú melléktermék van. A fás szárú ültetvények terménye ma is eladható, tüzelőanyagként való hasznosítások technológiája kiforrott.
Nem szabad elfelejteni, hogy az ültetvénylétesítés első lépése a termőhely feltárása és vizsgálata. Ennek figyelembevételével lehet elkészíteni az ültetvény tervét, amely – más egyebek mellett – tartalmazza az adott területre ültetendő fajtát, az ültetési rendet, a művelési technológiát, egészen az ültetvény megszüntetésének vagy újratelepítésének folyamatáig. Az ültetvénylétesítési terv és annak betartása, a jogszabályi előíráson túl, a gazdálkodó elemi érdeke.
A klímavédelem kapcsán már ejtettünk néhány szót a globális felmelegedésről. A fajtaválasztás során gondolni kell arra, hogy az ültetvényt legalább 10-15 évre telepítjük, ez idő alatt is lényegesen változhat a klíma. A Győri-Kert Agrárenergetikai Kft. több éve végez összehasonlító kísérleteket különböző nemesnyár, nemesfűz, szelektált akác, juhar és szil fajtákkal. A Magyarországra kidolgozott klímamodellek szárazabb és egyre melegebb nyarakat vetítenek elő. Az elmúlt néhány nyár folyamán a modelljóslatokhoz hasonló nyarunk volt, így ez eredmények alkalmasnak látszanak hosszabb távra érvényes következtetésekre. Az eddigi kísérleti eredmények alapján a melegebb éghajlatról származó olasz ANC nemesnyár fajták (AF2, AF6, Monviso, Pegaso, Sirio) adtak kiemelkedő hozamot. Kedvezőtlenebb termőhelyi adottságok mellett néhány szelektált (fajtaelismerés alatt álló) akác egyed is nagyon jó eredményeket hozott. Az összehasonlító kísérletekben érdekes volt látni, hogy néhány – hűvösebb és nedvesebb időjárást kedvelő – egyéb faj kezdetben bíztató növekedése a száraz, meleg nyár megérkezésével szinte teljesen megállt.
Soha nem szabad megfeledkezni, hogy a gazdaságilag prosperáló és a tönkrement ültetvény között az egyetlen különbség a hozamban van. Ezért az alkalmas fajtaválasztáson túl már a tervezés során is gondolni kell tápanyagok pótlására. Meg kell érteni, hogy bármely növény – így a fa is – akkor tud növekedni, ha a sejtjeinek felépítéséhez szükséges valamennyi tápanyag és nyomelem megfelelő mennyiségben és arányban a rendelkezésére áll. Ha valaki olyan növényt ajánl önöknek, amelynek nincs szüksége tápanyagokra, akkor kezdjenek gyanakodni. Természetesen abban már lehetnek különbségek, hogy az adott növény a környezetében rendelkezésre álló tápanyagokat miként éri él, és milyen hatásfokkal tudja hasznosítani. Általában igaz, hogy a kiterjedt és mély gyökérzettel rendelkező fajták tápanyag hasznosítása és környezeti hatásokkal (például szárazság) szembeni ellenálló képessége jobb.
Remélem, hogy a fenti gondolatainkkal sikerül előremozdítani a rövid vágásfordulójú fás szárú energiaültetvények ügyét. További információkat találhatnak a www.energyforest.eu és a www.ultetveny.hu honlapokon. Szívesen látunk minden érdeklődőt a Győri-Kert Agrárenergetika Kft. Székesfehérvár melletti kísérleti telepein. Rénes János
