A betegség emberre vagy a szarvason kívül más állatra nem terjed átHullanak a szarvasok mint a legyek; a szárazság csak felhívja rá a figyelmet. Tény, hogy a szarvasok a legyek, pontosabban a púpos szúnyogok miatt pusztulnak.
Tennessee állam Vadgazdálkodási Hivatala (TWRA) szerint azonban az EHD (epizootia haemorrhagia betegség) terjedése nem olyan vészes, ahogyan attól kezdetben tartani lehetett, s várhatóan, ahogyan évről évre szokott, október közepéig le is zajlik majd – olvasható a tennessean.com oldalon.
A vírus a szúnyogcsípéssel terjed, ami a betegség kialakulásával a szarvasokat fokozatosan gyengíti le.
Az állat étvágytalanná válik, erősen nyáladzik, pulzusa felgyorsul, szapora lesz a légzése, és esetenként eszméletét veszíti.
Aggódnak viszont a vadászok
A vadászok attól félnek, hogy a kór jelentős hatással lesz majd a szeptember 22-én, az íjász szezonnal kezdődő vadászidényre. Már Tennessee állam legalább 30 megyéjéből érkezett jelentés a vadgazdálkodási hivatalhoz szarvaspusztulásról, s valószínűleg a szezon előrehaladtával, még többről érkezik majd hír.
A TWRA koordinátora, Daryl Ratajczak szerint egyes vidékeken az elhalás mértéke akár 40 százalékos is lehet, s bár szerencsétlen dolog, de az EHD vírus okozta elhalás része a már végtelen idők óta működő teljesen természetes körforgásnak.
A szarvasok nyilvánvalóan elvannak vele, s az embernek is ezt kell tennie.
A szárazság hatásai
Közép-Tennessee vadgazdáihoz, vadgazdálkodási illetékeseihez, a nyár folyamán nagy számban érkeztek bejelentések a földtulajdonosoktól, akik elpusztult szarvast találtak tavak vagy patakok mentén.
A TWRA illetékesei szerint az EHD hatása a szárazság miatt tűnik nagyobbnak, mint amilyen valójában.
Steve Patrick, a TWRA II. Térségi hivatalának igazgatója szerint, a több bejelentés oka, hogy a szárazság miatt, ugyanazon vízlelőhelyek köré több állat csoportosul.
Amint a szarvas a végét érzi, a betegség a víz felé hajtja, mert szomjazik.
Ami miatt ez az év mégis egy kicsit nyugtalanítóbbnak tűnik, az az, hogy a jelentések már augusztus eleje óta érkeznek, s ez több héttel előzi meg a szokásost.
A másik mellékhatása a betegségnek, hogy a szarvas elveszti az emberrel szembeni félelemérzetét.
Az első fagy, ami elpusztítja a hordozó szúnyogot, normális körülmények között végez az EHD vírussal is.
Az idei szarvasállomány, ha esetleg el is maradna a szokásostól, időben visszaállhat a normális méretűre.
A legfontosabb, hogy a vadászok, földtulajdonosok és a lakosság tudja, hogy ami történik, az rendszeres, ismétlődő, természetes esemény, ami gyakorta sanyargatja a fehérfarkú szarvasállományt.
A betegség emberre vagy a szarvason kívül más állatra nem terjed át.
