2011. november 25. - A regionális politikáért felelős miniszterek poznani informális találkozóján a tagállamok első ízben adtak hangot álláspontjuknak a kohéziós politika Európai Bizottság által októberben nyilvánosságra hozott rendelettervezeteivel kapcsolatban. A Közép- és Kelet-Európai Bankfigyelő Hálózat és a Magyar Természetvédők Szövetsége aggályosnak tartja, hogy a tagállamok "alternatív megoldások keresése" címén arra törekednek, hogy a következő EU-s költségvetés forrásait ugyanúgy, kedvük szerint költhessék bármilyen káros célra, mint eddig.

A Közép- és Kelet-Európai Bankfigyelő Hálózat szerint az a tény, hogy a tagállamok elutasítják, hogy a kohéziós politika forrásainak meghatározott részét az Európai Bizottság által kijelölt célokra (pl.
energiahatékonyság, megújuló energiaforrások felhasználása, kutatás-fejlesztés, kis- és középvállalkozások támogatása stb.) kelljen fordítani, világosan jelzi, hogy a tagállamok továbbra is az
eredménytelen, kudarcot vallott, nem hatékony fejlesztéspolitikához ragaszkodnak, és nem kérnek még az Európa 2020 Stratégia céljaiból sem, nemhogy határozottabb váltásra szánnák el magukat.

Miközben a kohéziós politika évtizedeken át euró milliárdokat öntött Dél-Európa szegényebb régióiba azok "felzárkóztatása" céljából, most épp ezek a térségek és országok vannak a pénzügyi összeomlás határán és
veszélyeztetik az eurót. Ez megkérdőjelezi a kohéziós politika eddigi hatékonyságát és eredményességét és felhívja a figyelmet arra, hogy sürgősen irányt kell váltani az új tagállamok vonatkozásában - nyilatkozta Dönsz-Kovács Teodóra, a Magyar Természetvédők Szövetsége fejlesztéspolitikai csoportvezetője. - A gazdasági, pénzügyi, társadalmi és környezeti válságból csak a helyi erőforrásokra támaszkodó helyi gazdaság és hazai piacok újraélesztésével, valamint erős, egészséges társadalmi és környezeti "immunrendszer" megteremtésével lehet kilábalni. Ehhez bátor lépésekre van szükség, amelyek segítenek
elszakadni a külső gazdasági függéstől. Továbbá az erőforrások fenntartható használata érdekében a társadalmi, környezeti problémák megelőzését célzó intézkedések, közösségi programok, szemléletformálás,
valamint a természetes élőhelyek megőrzését és rehabilitációját szolgáló tevékenységek támogatására kell helyezni a hangsúlyt.
A lengyel elnökség mindeddig előszeretettel állította be a kohéziós politikát olyan eszközként, amely a támogatott beruházások révén elősegíti az európai zöld gazdaság kialakulását - mondta Markus Trilling, a Közép- és Kelet-Európai Bankfigyelő Hálózat EU ügyekért felelős nemzetközi koordinátora. - Ennek oka, hogy el akarta kerülni a kohéziós politika pénzügyi keretének csökkentését. Most azonban, amikor
kötelezettségvállalásra kerül sor, már messze nem ezt tükrözi az elnökségi álláspont.

A lengyel elnökségi következtetések tervezete elutasítja az Európai Bizottságnak azt a javaslatát, hogy a tagállamoknak a forrásokat meghatározott részarányban környezetvédelmi és más célokra kelljen
fordítaniuk - folytatta Trilling. - Úgy tűnik, a tagállamok inkább fenntartanák a nem hatékony status quot, hogy szabadon költhessenek bármire, céltalanul, akár politikai igények és ambíciók mentén, gyakran
túlméretezett, környezetileg káros és értelmetlen beruházásokra.

A Közép- és Kelet-Európai Bankfigyelő Hálózat és a Magyar Természetvédők Szövetsége szerint a kohéziós politika zöldítését ellenző országoknak, így Magyarországnak is, át kell gondolniuk stratégiájukat, irányt kell
változtatniuk: a jelenlegi álláspont nem vezet eredményre, kicsi az esélye, hogy a szegény régióknak kedvező, hagyományos forrás-újraelosztási módszer védhető lesz a következő hónapok kemény költségvetési vitáiban és a változó gazdasági körülmények között.