2011. július 20. - Az IPENERG állásfoglalása a Nemzeti Energiastratégia koncepciójáról Az IPENERG Ipari Energiafogyasztók Érdekképviselete Egyesülés üdvözli, hogy a kormány elfogadta a „Nemzeti Energiastratégia 2030” című dokumentumot, amely több, az IPENERG által korábban felvetett gondolatot is tükröz. A hazai vállalkozások szempontjából az energia az egyik legfontosabb költségtényező, ezért az energiahatékonyság megfelelő ösztönzése, illetve a versenyképes energia árak biztosítása kulcsfontosságú. Az IPENERG a dokumentum véleményezése során az alábbiakat emelte ki:
A vállalkozások energiahatékonyságának javítása érdekében ösztönző rendszerek kidolgozása szükséges. A nemzetközi tapasztalatok alapján a leghatékonyabb modell az Európai Unió által is támogatott Hosszú távú Szerződések (Long Term Agreement, LTA) rendszere lehet, ahol a vállalkozások energiahatékonysági vállalásokat tesznek, amelyet az állam pénzbeli és egyéb ösztönzőkkel támogat. Kialakíthatók olyan pénzbeli támogatási formák, amely költségvetési kiadáscsökkenéssel nem járnak, így bevezetésük nem rontja a pénzügyi egyensúlyt.
Az energiaköltségek csökkentésének másik fontos tényezője a kedvező energiaárak biztosítása. A magyar gazdaság versenyképessége szempontjából kiemelt jelentősége van, hogy a hazai vállalkozások ne jussanak drágábban az energiához, mint külföldi versenytársaik. Ennek biztosítása érdekében a nemzetközileg forgalmazott vezetékes energiahordozók (földgáz, villamosenergia) belföldi árainak alapja (az import bekerülés ára) nem lehet magasabb, mint a többi térségbeli országé. Ezért:
 meg kell tenni a szükséges infrastrukturális fejlesztéseket, elsősorban határkeresztező kapacitás bővítéseket, a vezetékekhez való szabad hozzáférést minden fogyasztó számára biztosítani kell,
és olyan kereskedelmi szabályokat kell alkalmazni, amely ösztönzi a versenyt.
A sikeresen működő magyar villamosenergia tőzsde mintájára minél hamarabb meg kell teremteni azokat a feltételeket, amely hasonlóan hatékony földgáztőzsde bevezetését teszi lehetővé.
A nemzetközi árakra rárakodó belföldi hatósági díjak (rendszerhasználati díjak) kialakítása során a költséghatékonyságot szükséges ösztönözni. A vezeték és egyéb infrastrukturális beruházások előkészítése során nem kerülhetőek meg a költség-haszon elemzések annak érdekében, hogy felesleges elemek ne drágítsák a hazai ellátást. A rendszerhasználati díjak ne tartalmazzanak keresztfinanszírozást. Bár ez látszólagos előnyt jelenthet célzott (jellemzően lakossági) fogyasztóknak, de az általa okozott versenyképesség-romlás miatti munkahely-csökkenés társadalmi szempontból több kárt okozhat, mint hasznot.
Az energiaellátás biztonságát költséghatékonyan érdemes megvalósítani. A földgázbiztonsági készleteket az ország valós ellátási kockázataihoz mérten kell meghatározni, a jelenlegi túlzott méretű készlet csökkenthető. A készletezéssel kapcsolatos költségek csökkentése érdekében új funkciót kell találni a 2039-ig szerződéssel lekötött tároló működésének. A biztonsági készletezést végző MSZKSZ igazgatóságába képviseltetni kell a fogyasztói szervezeteket, hogy a jelenleg túlbiztosított díjak reális szintre csökkentése, és ott tartása garantált legyen.
A belföldi energiaárakba beépülő támogatások összhangban legyenek társadalmi hasznosságukkal. A támogatások vizsgálata során alapelvként szükséges vizsgálni, hogy az elérni kívánt cél valóban hasznos-e a társadalom szempontjából, a társadalmi cél megvalósulása a legkisebb költséggel valósul-e meg, illetve a támogatás áremelő hatása hogyan befolyásolja a lakosság szociális helyzetét és a gazdaság versenyképességét. A jelenlegi támogatásokat felül kell vizsgálni.