Egyre gyakrabban hallunk arról, hogy fatolvajok, illegális fakitermelők járnak erdeinkben. Főként télen igen jelentős mennyiségű fa indul el követhetetlen útjára biciklik csomagtartóján, átalakított Ladákban és teherautók platóin - a tulajdonos tudtával vagy a nélkül.
Ismert, hogy a korábbi erdőtörvény a tulajdonos kötelességévé tette az erdő őrzését. Az is köztudott, hogy ez egyenlő a lehetetlennel. Még olyan nagy cégek esetében is mint például az erdészeti társaságok, amelyek némelyike tízmilliós nagyságrendben költ őrzésvédelemre.
Sajólád mellett 2007 végére egy teljes védettségű erdő tűnt el apránként, és 2008-ban (csak Magyarországon) 7600 focipályányi erdő tűnt el falopás és illegális fakitermelés miatt. Sajnos világszerte is aggasztó a helyzet.
A pontosság megköveteli, hogy leszögezzük, az ominózus erdő nem védett terület, hanem csak a Natura 2000 terület része. A hazai jogszabályok ezt másként kezelik. Azon kívül az erdő nem tűnt el, csak átalakult. A kilopott erdő helyén ott a felújított erdő, a fiatalos.
Talán nem is kell magyarázni, hogy az illegális fakitermelés okozta természeti, gazdasági és társadalmi károk mennyire súlyosak. Az egyéni vállalkozók, fakitermelő vállalatok és az államok gazdasági vesztesége mintegy 9,5 milliárd euró világszerte, és sok országban komoly érvágásnak számít az így kieső állami bevétel.
Az erdők pusztítása nyomán megszűnnek olyan alapvető ökológiai szolgáltatások, mint a vízbázis vagy a talaj védelme, növekszik az árvizek és a tüzek kockázata. Sok népcsoport elveszítheti lakhelyét, élelmiszerének, gyógyszereinek forrását. Ráadásul az illegális fakitermelés gyakran a védett, utolsóként megmaradt erdőket érinti, ami súlyosan befolyásolja a törékeny élővilág túlélési esélyeit, és így az erdő helyreállításának lehetőségei is korlátozódnak.
Ismét a pontosság kedvéért írjuk ide, hogy a fenti sorok nem Magyarországra vonatkoznak. A szomorú jelenségeket sok ezer kilométeres távolságokat átívelve nem szerencsés összemosni.
A világ legjelentősebb illegális fakitermelő körzetei Latin-Amerikában, Afrikában, Délkelet-Ázsiában és a Kelet-Európától az orosz Távol-Keletig húzódó térségben találhatók. Az utóbbi terület egy része ma már az EU-hoz tartozik (pl. a balti államok), így a probléma közvetlenül minket is érint. Az EU-ban jelentős mennyiségű fát importálunk a többi körzetből is, aminek következtében a felhasznált nyersanyagok és termékek csaknem 20 százaléka illegális, vagy bizonytalan forrásból származik.
Egyre jelentősebb partnernek számít az importban Kína, ahonnan ugyancsak az orosz Távol-Kelet és Délkelet-Ázsia illegálisan kitermelt faanyaga jut el hozzánk. 2003 és 2006 között csak a Kínából származó EU-faimport 4 millió m3-ről 11 millió m3-re emelkedett. Az EU országai összesen 428 millió m3 fát vágnak ki évente, amihez 163 millió m3 érkezik a világ más tájairól.
A rönkfa 81 százaléka Kelet-Európából és Oroszországból származik, ennek fele Finnországon keresztül. Nyugat-Afrikából kisebb mennyiségű, de igen drága trópusi rönkfa érkezik. Délkelet-Ázsiából elsősorban bútorokat és papírt vásárol az EU, Dél-Amerikából ugyancsak papírt illetve papír-alapanyagot. Európa keleti felében az illegális, vagy bizonytalan eredetű faanyag legnagyobb részben Oroszországból érkezik.
Más, nem EU-tagok közül jeleskedik még Fehéroroszország, Ukrajna és Bosznia-Hercegovina is. Az ukrán illegális fakitermeléshez Magyarország különösen nagy szerepet játszik, hiszen az Ukrajnából kitermelt, főként bizonytalan eredetűnek mondható faanyag (legnagyobb részben fenyő rönkfa) elsőszámú átvevője éppen Magyarország, 21 százalékos részesedéssel!
A már EU-tag kelet-európai országok között ugyancsak akad néhány, ahol a fakitermelés jelentős részben illegálisan történik. A dobogót Észtország, Lettország és Bulgária foglalja el. Mindhárom országban 40 százalék feletti az illegális fakitermelés aránya.
Szlovákiában mintegy 10 százalékra tehető a részesedés, míg Magyarországon 1 százalék körüli.
Ideje volna megérteni: a fakitermelés és a faimport elleni egyidejű kampány nem vezet sehova. A fafelhasználás világszerte előtérbe került a műanyagokkal szemben. A faigény tehát növekszik. Az ellentmondás feloldásának egyik lehetséges módja: a fakitermelési lehetőségek kihasználása a jelenlegi 60-70 százalék helyett 100 százalékig. Amennyiben a piac úgy ítéli meg.
