A vadászat megnyílik a vad legtöbb fajtájára, az eddigi óvás és gondozás gyümölcsét most aratjuk le.
A vadállomány megfigyelését, az adatok feljegyzését, (agancsrajzok!) folytatjuk.
Az őszi madárvonulás megkezdődik, figyeljük szorgosan és jegyezzük az adatokat!
Ápolás és gondozás
Lucernát, lóherét, sarjút kaszálunk a vad számára, szárítjuk és pajtába gyűjtjük, lehetőleg az etetők közelében.
Vadgesztenyét, esetleg már tölgy- és bükkmakkot gyűjtsünk; kezelésére, eltartására ügyeljünk, a romlott magot a vad nem fogadja el.
Lelövés
a) Hasznos vad. A szarvasbikák csapatjaikkal együtt felkeresik a bőgőhelyeket, cserkészéssel és hívással vadászunk reájuk. A bőgéskor lövendő bikákat gondosan válogassuk meg, és ha az előirányzott java-bikákat már kilőttük, megkezdhetjük a selejtezést a silányak, a meg nem felelők között, amelyeket a tenyésztésből ki akarunk zárni.
A tehenek között is most már selejtezhetünk; az évi lelövést, kizárólag a selejtesekre korlátozzuk; ez gondos megfigyelést és türelmes válogatást követel. Borjas teheneket ne lőjünk, se gidás sutákat, mert a pár hónapos gyenge ivadéknak még szüksége van az anyára, amely még szoptat is. Ezért lövés előtt jól figyeljük meg a vadat, ha minden óvatosság ellenére mégis borjas tehén (suta) került terítékre, lőjük le inkább a borjút (gidát) is, mert úgyis elpusztulna. A szarvas, dám, muflon és őz lövését csak cserkészve vagy barkácsolva engedjük. Hajtásra csak akkor kerülhet sor, ha nagyobb mértékű létszám apasztás a cél, mert a hajtáskor, gondos válogatás és selejtezés nem lehetséges.
Az őzbak cserkészetét folytatjuk, a dámbika a hónap második felében már lőhető, kövér és óvatos.
A fogoly és a vízivad vadászata tovább folyik; a császármadár csapatai szétszakadnak, kezdhetjük a sípolást.
A nyúl is vadászható, de csak annyit lőjünk, amennyi a konyhára kell, a tömeges lövést hagyjuk későbbre. A szalonka vonulása megindul, most itt az ideje a hajtásnak (katakolás) és a bokrászásnak. A fácánkakas még nem színes; ha meg is kezdődik rá a vadászat, csak ott lőjük, ahol különleges helyzet – kár, rossz szomszédság – azt megokolja.
b) Káros vad. A káros vad üldözése inkább alkalomadtán folyik, és a hajtásokba került vagy erdőjárásaink közben talált példányokra korlátozódik.
Az irodában
A szarvasbőgésről szóló jelentéseket és megfigyeléseket összegyűjtjük, feljegyezzük. A vázlatrajzok alapján a lőhető bikákat számba vesszük, és a vendégek között szétosztjuk, a vezetőket kirendeljük és kioktatjuk.
A lőtt bikák adatait feljegyezzük; a hús további értékesítéséről gondoskodunk (kezelés, eltartás, szállítás).
A nyúl, fácán és fogoly értékesítése iránt intézkedünk, a küszöbön álló tömeges lelövések (hajtás, pászta, kör) idejére is.
Forrás: ERDÉSZETI ZSEBNAPTÁR
1943. Országos Erdészeti Egyesület
