Amint arról beszámoltunk, a tavaly bejelentett bolgár gímszarvas-trófea világrekord hitelességének vitatása borzolja a hazai vadásztársadalom kedélyét. Az alábbiakban bepillantást adunk a bolgár vadgazdálkodás irányításába. Bulgária vadon élő fajainak impozáns sokasága az ország földrajzi elhelyezkedésének és páratlan természeti értékeinek köszönhető. Kiterjedt erdői és hegyei felvonultatják az európai, a szibériai és a mediterrán állatgeográfiai térségek valamennyi vadon élő faját. Ezek az erős és szép állatok kulcsfontosságú elemei a helyi vadászturizmusnak, melynek nemzetközileg elismert, kiemelkedő és hosszú időre visszanyúló hagyományai vannak.
Bulgári 17 ezer gímszarvassal, 3700 dámvaddal, 1600 őzzel, 1600 vadkecskével, 800 medvével, több ezer vaddisznóval, nyúllal, fácánnal és fogollyal rendelkezik. Ez a gazdagság és sokféleség jelentősen hozzájárul Bulgária, mint a vadászturizmus célországának hírnevéhez.
A vadászat lehetősége évente 1600 turistát vonz, akik az országnak 1,5 millió euró bevételt hoznak. Ennek az összegnek a nagyobb részét a vadgazdaságokban vadászható állomány fenntartható fejlesztésére fordítják. A Bolgár Vadász és Horgász Szövetség elnöke, Hristo Mihajlov szerint az elmúlt 15 évben a gyengülő központi irányítás negatív hatással volt az ország vadállományának páratlan gazdagságára.
– Sajnos a vadállományt gyakran kimeríthetetlen természeti forrásnak tekintik, nem sok figyelmet fordítva arra a tényre, hogy gondozást, ápolást igényel, és gazdálkodni kell vele. Hadd emlékeztessek arra – mondta az elnök –, hogy Bulgária vadgazdálkodása világviszonylatban, egyes számú prioritást jelentett az átmenet időszakában. A világ vadászati szervezetétől származó adatok azt mutatják, hogy az 1980-as években Bulgária és Ausztria vezette a világranglistát, a vadállomány, mint természeti erőforrás lényegét és sokféleségét illetően, a madarak változatosságát, valamint a ragadozók arányát tekintve, ami jól mutatta a rendszer egyensúlyát.
Az 1990-es évek elején azonban, az elnök szerint, a gyengébb központi irányítás következtében, jelentős hanyatlásnak indult a vadvagyon.
2001 óta viszont némi javulás volt tapasztalható. Bulgáriában a vad állami tulajdon. A mezőgazdasági és erdészeti minisztérium, és az erdőgazdálkodási egységek felelősek az állomány védelméért és fenntartható fejlesztésért. Ezek az állami szervek nemcsak a vadpopulációt szabályozzák, de a vadászokkal is tartják a kapcsolatot. Egyik fő céljuk, a még mindig széles körben gyakorolt orvvadászat megfékezése, mondta el Hristo Mahajlov.
Bulgáriában a vadászterületek közel 85 százaléka állami tulajdonban van. 2006 tavaszára a koncessziókat – a módosított vadászati és vadvédelmi törvény értelmében – szabályozzák. Mintegy 118 vadgazdaságot adnak koncesszióba, 13-15 éves időszakra. A szakemberek szerint ez jelentősen serkenti majd a vadállományt Bulgáriában.
Az állam minimum 10 éves vadgazdálkodási fejlesztési tervekkel dolgozik. Regionális vadászati programokra is készülnek kutatásra és előrejelzésre alapozott javaslatok. A vadászati turizmusból származó bevételek nem elégségesek ahhoz, hogy az ország vadgazdaságainak fenntartható fejlesztését biztosítsák. Bulgáriában, a vadászatra szánt területeken, a vadászati szervezetek évente 3,5 millió eurót ruháznak be a vadállomány őrzésére, fenntartására és újratelepítésére, állapította meg végül Hristo Mihajlov, a Bolgár Vadász és Horgász Szövetség elnöke.
