2009. 01. 16. – A Hudsonba esett New Yorkban egy Airbus A320-asA csodával határos módon az összes utas túlélte a csütörtöki New York-i légi balesetet, amikor egy Airbus A320-as a Hudson folyó jeges vizére kényszerleszállást hajtott végre. A gép valószínűleg madarakkal ütközött, emiatt leálltak a motorjai.
Az Airbus A320-as fedélzetén 155 ember, köztük a két pilóta és a három utaskísérő tartózkodott. A gép a La Guardia repülőtérről szállt fel és az észak-karolinai Charlotte-ba tartott. A gép a felszállás után percekkel valószínűleg egy madárrajjal ütközött, és a gép mindkét hajtóműve felmondta a szolgálatot. "... hangos robbanás hallatszott néhány perccel a felszállás után, és a gép kissé megrázkódott" - mondta az egyik utas, Alberto Pinero. Szerinte az utastérben füstszagot lehetett érezni, és ekkor kezdett visszafordulni a gép, amiből arra lehetett következtetni, hogy valami baj van.
A repülésirányító hatóságok közlése szerint a pilóta kevesebb mint egy perccel a felszállás után "kettős madárütközést" jelentett. A gép 975 méteres magasságból fordult vissza, majd a pilóta vészleszállást hajtott végre a Hudson-folyón. A pilóta arra kérte az irányítótornyot, hogy visszatérhessen a LaGuardia reptérre. Erre meg is akarták adni az engedélyt, de a pilóta közölte, hogy inkább mégis a közelebbi, Teterboro reptérre irányítaná a gépet. Ez volt az utolsó kapcsolatfelvétele az irányítókkal.
Pinero szerint a pilóta annyit közölt az utasokkal, hogy "készüljenek fel a becsapódásra". "Ekkor tudtuk, hogy zuhanunk, ráadásul vízre" - mondta. Az utasok szerint a becsapódás olyan volt, mint egy autókarambol. Egy szemtanú, aki egy épület 25-ik emeletéről nézte végig a landolást, azt mondta, hogy a gép nagyon lassan érintette a víz felszínét.
A US Airways 1549-es járata Manhattantől nyugatra, a 48. utca magasságában esett a New Yorkot New Jersey-től elválasztó Hudson-folyó vizébe. A levegő hőmérséklete mínusz 6, a vízé plusz 6 Celsius fokos volt. A repülőgép a folyó jeges vizén lebegett, majd lassú süllyedésbe kezdett. A repülőgépet nem sokkal a baleset után a környéken tartózkodó hajók vették körül, és az utasokat - akik egy része a gép szárnyaira kimászva, állva várta, hogy partra vigyék - kimentették. Ha ez nem sikerült volna, a vízbe kerülő utasokat perceken belül kihűlés fenyegette volna.
A légiközlekedési szövetség szóvivője megerősítette, hogy mindenki kimenekült a gépből. A gépet sikerült Manhattan partjához vontatni, egy kikötői bakhoz rögzítették, a pilótafülke és egyik szárnya emelkedik ki a vízből. Egyelőre nem dőlt el, hogyan emelik ki a folyóból.
Először a nők és a gyerekek
A CNN-nek nyilatkozó túlélők szerint nagy pánik volt a gépen. A pilóta figyelmeztette az utasokat, hogy mindenki maradjon a helyén. Amikor kinyitották az ajtókat, először a nők és a gyerekek ugrottak ki.
Az utasok szerint a személyzet rendkívül nyugodtan viselkedett és mindenkinek segített kijutni a gépből. A balesetet a partról figyelők szerint is rendkívül szervezetten folyt a mentés. A CNN bemutatott egy olyan AP-fotót, melyen látni, hogy néhány utas a repülőgép szárnyára mászott fel, ott várta meg a mentőhajókat. Majdnem biztos, hogy madarak miatt történt a baleset – mondta a repülésbiztonsági bizottság elnöke. Ezt jelentették a pilóták és ez megmagyarázza, hogy miért állt le hirtelen mindkét hajtómű. Egy madárral való ütközést még megúszhat egy ekkora gép, de három-négy madárét már nem.
John Ostrom szakértő, aki a repülőterek szövetségének madárbalesetekkel foglalkozó bizottságának elnöke, azt mondta, hogy több olyan nagy testű madár van, mely elő tud idézni ilyen balesetet.
Hős pilóta
Michael Bloomberg New York-i polgármester szerint a pilóta "mesterien" tette vízre a gépet, s nem hagyta el a fedélzetet, amíg nem bizonyosodott be arról, hogy egy utas sem maradt a fedélzeten. Kétszer is visszament a gépre, miután már mindenkit kimenekítettek. Peter Goelz, az amerikai közlekedésbiztonsági hivatal (NTSB) volt vezérigazgatója úgy fogalmazott, hogy ami történt, az a "repüléstörténet bámulatos hőstette volt".
A máris "hőssé" kikiáltott pilótáról kiderült, hogy Chesley Sullenbergernek hívják, negyvenéves repülési tapasztalattal rendelkezik, és korábban az amerikai légierőnél szolgált vadászpilótaként.
Az amerikai hírcsatornák "hudsoni csodaként" emlegetik a balesetet. Mindenesetre repülési szakértők is azt mondják, hogy kivételes eset az, amikor sikerül vízen landolnia egy utasszállító gépnek, anélkül, hogy kettétörne. "A vízre való landolás általában nagyobb rombolással jár, mint a szárazföldi landolás. Bámulatba ejtő, hogy egy sugárhajtású Airbus képes volt leszállni egy folyón anélkül, hogy darabokra tört volna" - mondta Max Vermij légi balesetekkel foglalkozó kanadai nyomozó. Szerinte a gép óránkénti mintegy 250 kilométeres sebességgel ért vizet, és ilyenkor a becsapódáskor általában letörnek a szárnyak és a hajtóművek, víz került a gép belsejébe, s ez szétszakítja a gép törzsét.
A vizsgálat csak most kezdődik, hogy megtudják, mi történt pontosan – mondta Bloomberg. A polgármester folyamatosan egyeztetett Charlotte polgármesterével, aki megköszönte a szakszerű mentést, és hogy gondoskodnak a repülő utasairól.
A túlélők beszámolóiból tudjuk, hogy amikor a vészkijárat felé rohantak, nem is gondoltak arra, hogy összeszedjék a csomagjaikat. Volt olyan utas is, aki egy pólóban ugrott a jeges vízbe. A víz hőmérséklete nem sokkal fagypont felett volt, egy CNN-nek nyilatkozó szakértő szerint ilyen hideg vízben csak néhány percig tudnak életben maradni az emberek.
Az International Herald Tribune szerint a mentőosztag, ahogy odaért kinyitotta a repülőgép ajtaját, az utasok onnan ugrottak a vízbe.
A New York és New Jersey közötti közlekedést biztosító New York Waterway hajói értek a helyszínre elsőként. A társaságtól az ügyeletben lévő Zaheer Aziz azonnal odairányított négy-öt kompot, amint látta, hogy a repülő a vízbe csapódik. Ezek a hajók szedték fel a legtöbb embert és szállították a partra.
Az amerikai partiőrség arról számolt be, hogy a helyszínre érkező hajókról mentőmellényeket dobtak a vízbe a már kimenekült utasoknak. A fedélzeten egy csecsemő is volt, ő is jól van, nem sérült meg. Két embert vittek kórházba könnyű sérülésekkel, ezen felül még ketten mentek önként kórházba. A kórházak el tudták látni az utasokat.
Nem terror
"Arra gondoltam, miért repül ilyen alacsonyan? Aztán becsapódott a vízbe" – mondta a Barbara Sambriski, az Associated Presstől, aki a partról a szemtanúja volt az eseményeknek.
Az ABC News riportere, aki a lakásából nézte végig az esetet azt mondta, hogy a gép erősen csapódott a vízbe, de úgy tűnt neki, hogy a pilóta ura maradt a gépnek. "A repülő beleszállt a vízbe, nem pattant vissza, nagyon gyorsan megállt" – nyilatkozta.
David Paterson, New York állam kormányzója csodának nevezte, hogy mindenki túlélte a balesetet. A túlélők megköszönték a New York-i egységeknek, hogy ennyire gyorsan és szakszerűen reagáltak a vészhelyzetre.
A hatóságok szerint a balesetnek nincs köze a terrorizmushoz – mondta Laura Keehner, a belügyminisztérium szóvivője. Azt még hozzátette, hogy "közelről figyelik" az eseményeket.
Legutóbb tavaly novemberben zuhant le egy Airbus 320-as. Akkor a Földközi tengerbe zuhant a repülő hét emberrel a fedélzetén.
Hősként ünnepelik azt a pilótát, akinek sikerült úgy kényszerleszállás végrehajtania a Hudson folyóra, hogy mindenki túlélte a landolást. A balesetet valószínűleg a hajtóműbe repült vadludak okozták. Szüle Zsolt és Kesztőcze János főpilóták azt mondják: a madárrajok ellen nehéz védekezni, a hajtóműbe repült szárnyasok képesek teljesen leállítani a hajtóművet. Innentől nagyon sok múlik a pilóták lélekjelenlétén, a vízreszállás ugyanakkor a legkockázatosabb kényszerleszállások közé tartozik.
A repüléstörténet bámulatos hőstettének nevezte az amerikai Airbus A320-as kényszerleszállását a Hudson folyóra Peter Goelz, az amerikai közlekedésbiztonsági hivatal (NTSB) volt vezérigazgatója. Michael Bloomberg New York-i polgármester szerint a pilóta "mesterien" tette vízre a gépet, és nem hagyta el a fedélzetet, amíg nem bizonyosodott be arról, hogy egy utas sem maradt a fedélzeten. Kétszer is visszament a gépre, miután már mindenkit épségben kimenekítettek. Csak egy ember sérült meg súlyosabban, neki mindkét lába eltört.
A máris "hőssé" kikiáltott pilótát Chesley B. "Sully" Sullenbergernek hívják. Negyvenéves repülési tapasztalattal rendelkezik. 1980 óta szolgál az US Airwaysnél, korábban hét évig vadászpilóta volt a légierőnél. Sully jelenleg oktatóként is dolgozik.
A US Airways Airbus A320-as gépének fedélzetén 150 utas és 5 fős személyzet tartózkodott. A gép a LaGuardia repülőtérről szállt fel csütörtök délután 3.26-kor, az úti cél az észak-karolinai Charlotte volt. A gép a felszállás után percekkel valószínűleg egy lúdrajjal ütközött, és a gép mindkét hajtóműve felmondta a szolgálatot. A gép végül Manhattantől nyugatra, a 48. utca magasságában esett a New Yorkot New Jersey-től elválasztó Hudson-folyó 6 fokos, jeges vizébe (a levegő hőmérséklete -6 fok volt).
A repülőgépek nap mint nap összeütköznek madarakkal, de ez csak a legritkább esetben idéz elő katasztrófát. Évente mintegy 5 ezer madárütközést jelentenek a pilóták, és az elmúlt két évtizedben 200 esetben vezetett katasztrófához a jelenség. Szüle Zsolt a Skyeurope volt magyarországi főpilótája két hónappal ezelőtt egy amszterdami leszállás előtt találkozott egy madárrajjal. Egy tompa puffanás szerű hang utalt arra, hogy egy sirály belement a hajtóműbe, mondta az Indexnek a Boeing 737-es oktatókapitány.
Miután a légkondicionáló a hajtóműből kapja a levegőt, hamarosan az utastérben is érezni lehetett a nyers hús bűzét, több utas emiatt rosszul is lett. Szüle Zsolt tapasztalatai szerint ilyenkor olyan gyorsan történnek a dolgok, hogy ezt elkerülni nem lehet, a pilóta dolga, hogy épségben földet érjen. A leszállás után a hajtómű csupa vér volt, szét kellett bontani és alaposan átvizsgálni.
Ha egy nagyobb madár a hajtómű külső körébe csapódik, az ugyan feldarálja a szárnyat, de eközben széteshetnek, megszorulhatnak a lapátok. Ez egy nagyon érzékeny rendszer, s egy ilyen eset alaposan megzavarja a működését, magyarázta Szüle Zsolt. Ha a madár a hajtómű belső körébe kerül, megzavarhatja az abban folyó áramlást, és úgynevezett lángkialvást okozhat. A hajtómű bizonyos esetekben ugyan újraindítható, de ha erre nincs lehetőség, akkor a hajtómű leáll és a tolóerő megszűnik.
Egy gép egy működő hajtóművel is tud tovább haladni és leszállni, de ez a pilóta aktív közreműködését igényli. A hajtóműveket a gyártók úgy is tesztelik, hogy nagyobb testű, fagyasztott madarakat lőnek bele.
A repülőterek közelében különböző módszerekkel űzik el a madarakat. Riasztó puskát vagy automata hangágyúkat alkalmaznak a madárrajok távoltartására. Jól beválik az a módszer is, hogy ragadozó madarakat, például sólymokat röptetnek a környéken. Szüle szerint a pilótáknak is vannak módszereik a madarak elriasztására: sok esetben a gép lámpájától is megijednek, s a tapasztalatok szerint a gép radarsugarai is hatással vannak madarakkal.
Az eddig közzétett információk alapján a járat nem a repülőtér közvetlen közelében, hanem a felszállás után néhány perccel ütközhetett a madarakkal, mondta az Indexnek Keszőcze János, a Malév Boeing 737-es főpilótája. A gép körülbelül 3000 láb (kb. 1000 méter) magasságban ütközött a madárrajjal. Ilyen magasságban főként nagytestű, vonuló madarakkal lehet találkozni. A jelek szerint a Hudson folyóra leszálló gépnek mindkét hajtóműve leállt. Ebben az esetben a repülő egy vitorlázógéphez hasonlóan működik: irányítható, de emelkedésre nem képes.
Repülési szakértők szerint kivételes eset az, amikor sikerül vízen landolnia egy utasszállító gépnek, anélkül, hogy kettétörne. "A vízre való landolás általában nagyobb rombolással jár, mint a szárazföldi landolás. Bámulatba ejtő, hogy egy sugárhajtású Airbus képes volt leszállni egy folyón anélkül, hogy darabokra tört volna" - mondta Max Vermij légi balesetekkel foglalkozó kanadai nyomozó. Szerinte a gép óránkénti mintegy 250 kilométeres sebességgel ért vizet, és ilyenkor a becsapódáskor általában letörnek a szárnyak és a hajtóművek, víz került a gép belsejébe, és ez szétszakítja a gép törzsét.
Európában elsősorban az az elv, hogy ha lehet, a gépet kényszerleszállás esetén a betonra tegyék le a pilóták, mondta Szüle Zsolt. A vízreszállásnál ugyanis számos kockázati tényező van. Az Airbus A320-as hajtóműve például a szárnyról erősen lefele áll, és az egyik előbb ér a vízbe, „beakadhat” és a gép széttörhet vagy átfordulhat. Nagy kérdés az is, hogy a hideg vízbe ereszkedésnél milyen túlélési esélyei vannak az utasoknak, ha nem jön időben segítség.
A vízreszállásnál a pilótáknak egy előre begyakorolt mozdulatsor szerint kell cselekedniük, de nagyon fontos a lélekjelenlét, hiszen erre nincs sok idő, legfeljebb néhány perc, mondta Keszőcze János. Ilyenkor a futóműveknek nem szabad kint lenni, kiengedett fékszárnyakkal kell a gépet a lehető legkisebb sebességre fékezni és farokra húzott állapotban kell landolni.
Ha a gép a vízre ereszkedett, nem merül el azonnal. Ha nem sérül meg a géptörzs, akkor a szigetelésnek köszönhetően a víz nem áramlik be. Mivel a farka nehezebb, az süllyed le, így az utasok az első ajtón tudnak menekülni. Nagyon fontos, hogy a személyzet felkészítse az utasokat a vízre szállásra és mindenkin legyen mentőmellény. Ez meglehetősen ritka manőver, így nincs túl sok valós tapasztalat erről, mondta Keszőcze János, de a Malév pilótái szimulátoron 3 évente rendszeresen gyakorolják ezt és más vészhelyzeteket.
A New York-i kényszerleszállásnál sokat számított, hogy nem egy elhagyatott területen landolt a gép, így az utasokat hamar ki tudták menteni a környéken lévők hajók. Az utasok beszámolói szerint a gépen először pánik tört ki, amikor a kapitány bemondta, hogy készüljenek fel a becsapódásra. Ezután azonban a rendezett káosz volt jellemző: néhányan kiabálva nyugalomra próbálták inteni az utasokat, az emberek felvették a mentőmellényeket, és először a nők és gyermekek menekültek ki a gépből. Joób Sándor
