Amint arról beszámoltunk, magyar kérésre szigorúbban kéri számon Románián a környezetvédelmi kérdéseket az Európai Unió. A magyar javaslat értelmében az EU abban az esetben is érvényesítheti Románia csatlakozása kapcsán a végzáradékben foglaltakat, ha az ország a környezetvédelmi követelményeknek nem tud megfelelni.
A román EU-csatlakozási szerződés védzáradékának kiterjesztése azt a célt szolgálja, hogy ne nyíljon Verespatakon aranybánya - mondta Orosz Sándor, az MSZP-frakció környezetvédelmi munkacsoportjának vezetője szombaton Budapesten sajtótájékoztatón. A tervezett bányanyitás nehézségeket okozna Romániának is a csatlakozási tárgyalás során vállalt környezetvédelmi előírások teljesítésében - közölte a szocialista politikus.
Az Európai Tanács pénteki döntésével a román és a bolgár csatlakozási szerződés úgynevezett védzáradékának hatályát kiterjesztette a környezetvédelemre is. Orosz Sándor azt mondta, hogy a román csatlakozás megvétózása nem tekinthető megoldásnak, mivel nem a verespataki aranybánya az egyetlen komoly környezetvédelmi veszélyforrás. A politikus szerint a vétóval elveszne az a lehetőség is, hogy a magyar szakértők betekinthessenek a verespataki beruházás dokumentumaiba. Hozzátette: a vétó a határon túli magyarok érdekeit sem szolgálná.
A Fidesz sosem mondta, hogy meg kellene vétózni Románia uniós csatlakozását, de szükségesnek tartotta volna a környezetvédelmi fejezet újratárgyalását - ezt Turi-Kovács Béla, az ellenzéki párt környezetvédelmi kabinetjének vezetője mondta azt követően, hogy az MSZP a pénteken Romániával lezárt csatlakozási szerződés védzáradékát a verespataki aranybánya meg-nem építésének biztosítékaként értékelte.
Turi-Kovács Béla, a Fidesz-frakció környezetvédelmi kabinetjének a vezetője az MTI-nek azt mondta: "azt mi mindvégig minimális igénynek tekintettük, hogy a védzáradék terjedjen ki a környezetvédelemre és e tekintetben az Európai Unió nem is volt elzárkózó". Közölte: egyetlen fideszes politikus sem nyilatkozott arról, hogy a vétót kellene alkalmazni Romániával szemben, csak arról beszéltek, hogy újra kellene nyitni a környezetvédelmi fejezetet.
Turi-Kovács Béla szerint azért lett volna fontos a fejezet újranyitása, mert Románia olyan hosszú időtartamú derogációkat kapott, például a nagy tüzelőberendezések szennyező-kibocsátására és az ipar területén a legkevésbé környezetszennyező berendezések üzembe helyezésére, amelyek az ott élő és határon túli magyaroknak is hátrányt jelentenek.
Emlékeztetett rá, hogy a védzáradék azt jelenti, hogy ha Románia 2007-ig megszegne valamilyen környezetvédelmi szabályt, egy évvel csúszhatna csatlakozásának időpontja. "Ha a legsúlyosabb kérdésekben valójában olyan hosszú derogációk vannak, amit 2007-ig nem kell teljesíteni, mi az, amit meg fog szegni?" - tette fel a kérdést a politikus. Mint mondta, a legfontosabb próbakő, amin le lehet mérni, mennyire akarja betartani Románia a környezetvédelmi szabályokat, a verespataki beruházás lesz, ugyanis most fog kiderülni, hogy Románia tartja-e magát ahhoz az ígéretéhez, hogy nem adják ki az engedélyeket.
