2018. október 26. - A VERGA Veszprémi Erdőgazdaság tájékoztat minden kedves erdőlátogatót, hogy a tiszafás területén található erdők természetvédelmi elsődleges rendeltetésűek ahol a természetes mageredetű erdőfelújítás feltételei adottak.

Az ilyen területen főszabály szerint tilos a tarvágás, az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 10.§ (2) bekezdése értelmében. A tiszafás területén a múltban elvégzett, ill. a jelenleg folyó fakitermelések kapcsán tarvágásról nem beszélhetünk.
Az erdőgazdaság, az erdészeti és a természetvédelmi hatóság által megállapított erdőterv keretein belül, a tervezett fakitermelés bejelentését követően végezheti a tevékenységét. A Tiszafás területén csak a folyamatos erdőborítást biztosító gazdálkodás megengedett. Ennek során azokon a területeken lehet fahasználatot végezni, ahol az erdő állományának felújulása természetes úton történik. Az érintett Miklós Pál-hegyi, valamint Balogszegi területen a Verga Zrt. a vágásérett erdőkben szálalóvágásokat végzett, ill. végez annak érdekében, hogy a megjelent lombos és tiszafa újulatot megsegítse, ezáltal az erdőállományt felújítsa.
A Miklós Pál-hegyen jelenleg folyó fakitermelések indokoltsága a fent leírtakon túl az, hogy az erdőterület az elképzelések szerint 2019-ben új vadkárelhárító kerítést kap. A fakitermelés tehát azt is célozza, hogy dőléstávolságon belül a kerítés nyomvonala mentén ne maradjanak veszélyes fák, amik a jövőben veszélyeztethetik a kerítés épségét. Az eredetivel azonos nyomvonalon megépülő új kerítés a mostaninál magasabb lesz, hasonlóan a Balogszegen megépült új kerítéshez.
Reményeink szerint és az elmúlt év tapasztalata is ezt mutatja, hogy a tiszafát és a lombos újulatot is erősen károsító nagyvad (főként gímszarvas, őz) az új kerítés segítségével nagy biztonsággal kizárható lesz a területről. Igyekszünk tehát az idős tiszafa állományt megőrizni, illetve több fény biztosításával a tiszafa természetes felújulását elősegíteni, amelynek egyik elengedhetetlen feltétele az árnyalást okozó hatalmas bükkök letermelése.
A fakitermelés átmenetileg korlátozza az erdő látogathatóságát, kérjük tehát szíves türelmét.

Hetek óta vágják a fákat a szentgáli tiszafás természetvédelmi területen (Index)
A helyiek szerint ilyen-olyan indokokkal már húsz éve tempósan fogy az erdő a Bakonyban, a szentgáli tiszafás természetvédelmi területen. A nemzeti park, a kormányhivatal és az erdészet szerint persze minden rendben van, ezért az Átlátszó.hu a helyszínen, videóval és drónnal járt utána, mi a helyzet. 
A Veszprémtől nem messze található, védett szentgáli tiszafás nemcsak a Bakony, de az ország egyik ritkasága, sehol máshol nem találni ilyen kiterjedésű természetes állományt, ezért is aggódnak a tiszafákért a területen illetékes Balaton-felvidéki Nemzeti Park munkatársai - írja az Átlátszó.
A szakértők szerint két tényező akadályozza a tiszafák megfelelő növekedését: egyrészt a szarvasok és az őzek lerágják az újulatot, vagyis az utánpótlást jelentő csemetéket, másrészt ha a bükk- és más lombos fák – amik árnyékában egyébként jól érzik magukat a tiszafák – annyira zárnak, hogy ez már gátolja a tiszafaállomány növekedését.
A logikus megoldás az lenne, ha a területet kezelő erdészet kicsit megritkítaná a magasan záródó lombkoronájú faállományt, hogy több fény jusson a lassan növő, alacsonyabb tiszafáknak, a vadakat pedig kerítéssel próbálnák távol tartani.
A helyiek szerint viszont valami nem stimmel a dologban: egyrészt naponta látják, hogy irdatlan mennyiségű fát szednek ki az erdőből, tarvágást végeznek, másrészt a kerítésprojektet fölöslegesnek és károsnak tartják. Vadkerítés ugyanis eddig is volt, ráadásul az erdőgazdaság egy lényegében hibátlan kerítést bont most el, hogy aztán mellette kivágja az összes nagyobb, dőléstávolságban lévő fát, majd építsen egy ugyanolyan kerítést.
A drónfelvételen látszik, hogy a védett terület észak-északkeleti oldalán, 100-150 méterre a kerítéstől is tarra vágták a domboldalt, amit nehéz a kerítés védelmével magyarázni. Az is kiderül, hogy előszeretettel vágják olyan részeken is az erdőt, ami kevésbé feltűnő, például a domb tetején, ami lentről nem látszik. 
A videóból egy lepkeszakértő elmondta, hogy mióta elkezdték vágni a fákat, körülbelül a tizedére csökkent az itt megtalálható lepkék száma. 
A területet kezelő Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. (VERGA Zrt.) válaszolt ugyan az Átlátszónak, de azt a válaszból nem tudták meg, hogy a tarvágásra és az egész kerítéscserére miért volt szükség. Hiszen arra a kérdésre, hogy a meglevő kerítésben keletkező károkat hogyan kezelik, maga az erdészet írta, hogy heti rendszerességgel ellenőrzik a teljes szakaszt, és ahol szükséges, azonnal javítják.
Informálisan azt tudták meg a projektet ismerőktől, hogy a nemzeti park akarta leginkább a kerítéscserét, mert aggódtak a tiszafák utánpótlásáért. Az erdészet viszont csak úgy vállalta a munkát, hogy a projekt 15 milliós költségét kompenzálhassa a kitermelt fa árából.
Az állami tulajdonú VERGA Zrt. tavalyi árbevétele 2,6 milliárd volt, az adózott eredménye 136 millió – ebből azért futhatta volna a kerítés 15 milliós költségére az Átlátszó szerint.A VERGA Zrt. szerint minden az erdőtervben előírtak alapján zajlik, hat hektár területről összesen 1600 köbméter fát fognak kivágni.