2011. november 29. - Brüsszel - Politikusok és tudósok a zöld gazdasági fordulatért  "Az Európai Unió XXI. századi fejlődésének kulcsa a szűkös természeti erőforrásokkal való hatékony gazdálkodás. A zöldgazdasági fejlődés kulcsszavai a hatékonyság, a takarékosság és az újrahasznosítás. Az élelmiszertermelés alapjául szolgáló víz és a termőföld hamarosan legalább olyan stratégiai jelentőségre tesznek szert, mint napjainkban az energiaforrások és a gazdasági fejlődéshez nélkülözhetetlen nyersanyagok. Európa természeti erőforrásaival takarékosabban kell bánnunk, és jelentős mértékben kell növelnünk újrahasznosításukat"- hangsúlyozta Tabajdi Csaba, az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottságának tagja, az EP Tudományos és Technológiai Hatáselemzéssel Foglalkozó Testülete által "Fenntartható erőforrás-gazdálkodás' címmel szervezett nagyszabású konferencián. A rendezvényen a
vízgazdálkodással, élelmiszertermeléssel, nyersanyagokkal és erőforrás-hatékonysággal foglalkozó legkiválóbb európai, amerikai és japán tudományos szakemberek tartanak előadást. A rendezvény
főszervezője az Európai Parlament részéről Tabajdi Csaba.
 
"A növekvő globális népesség és az emelkedő élelmiszer-igények mellett a víz stratégiai jelentőségű erőforrássá vált. Az éghajlatváltozás miatt Észak-és Nyugat-Európában a szélsőséges időjárás és a heves esőzések, míg Közép- és Dél-Európában az egyre gyakoribb aszályok okoznak gondot. A vízgazdálkodás problémájára ezért európai-szintű megoldást kell találnunk" – hangsúlyozta a szocialista politikus.
 
"Magyarország legnagyobb természeti értéke a bőségesen rendelkezésre álló édesvíz-készlet. Az országon átfolyó vízzel azonban rosszul gazdálkodunk. Egyes területeken és időszakokban az árvíz és a belvíz, míg máshol a rendszeres aszályok okoznak problémát. Szűkebb hazám, a Homokhátság helyzete a legválságosabb, ahol az emberi beavatkozás és az éghajlatváltozás együttes hatásaként egyes részeken 5-6 métert süllyedt a talajvíz szintje, lehetetlenné téve a hatékony mezőgazdasági művelést. Lassan húsz éve foglalkozom a problémával.
Világosan látszik, hogy a megoldást az öntözési rendszerek hatékonyabbá tétele és a jobb víz-gazdálkodás jelenthetné. A Közös Agrárpolitika küszöbön álló reformja során azért küzdök, hogy uniós forrásokkal lehessen támogatni az öntözési- és vízgazdálkodási rendszerek kiépítését"- mondta Tabajdi.
 
A szocialista képviselő a rendezvényt megelőző sajtótájékoztatón kiemelte, hogy az emberiség már jelenleg is túlfogyasztja a Föld erőforrásait. A globálisnépesség 2050-re 9 milliárd főre emelkedik, ezzel jelentősen megnő az élelmiszer-, az energia- és az édesvíz iránti igény. "Gyökeres gazdasági és technológiai változás
nélkül élelmiszer-, víz-, energia- és erőforráshiány állhat elő a világ minden pontján. Európa és benne Magyarország jövőbeni fejlődése és biztonsága azzal biztosítható, ha vezető szerepre tör a hatékonyabb
erőforrás-használatot szolgáló tudomány-területeken."
 
Tabajdi Csaba elmondta, a konferencia célja, hogy tájékoztassa az Európai politikusokat a legújabb tudományos eredményekről és ezzel lehetővé tegye afelelős politikai döntések meghozatalát. "Az euróválság
leküzdése önmagában nem oldja meg az Európai Unió gazdasági problémáit.
Az európai gazdasági fejlődés középpontjába az erőforrás-hatékonyságot kell állítanunk, arra kell megtalálnunk a választ, hogyan lehet a kevesebből többet termelni"- mondta Tabajdi Csaba.
 
A konferencián Mathis Wackernagel, a Global Footprint Network vezetője bemutatja a szervezet legfrissebb kutatását, amelyösszefüggéseket mutatott ki az euró övezeti válság és az Európai Uniótagállamaiban
tapasztalható erőforrás-hiány között. Előadást tart a Nobel-díjas Sir Harry Kroto, a vízgazdálkodásterén legrangosabb tudományos elismerésnek számító Stockholm Water Prize két díjazottja, Peter A. Wilderer és John Anthony Allen, Thomas E. Gradel a Yale Egyetemprofesszora, Martin Parry, a londoni Imperial College professzora és Koji Omi,a Japán Tudományos - Technológiai Fórum vezetője.