Az Energia Klub, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Védegylet, a WWF Magyarország, a Zöld Kapcsolat Egyesület és az Abaújaranyos Faluszépítő Egyesület nyilatkozatban utasítja el a Dél-Zemplénbe, az Aranyos-völgybe tervezett „szivattyús energiatározós erőművek” megépítését. A ForestPress úgy tudja, hogy a jelenleg másodfokú eljárásnál tartó ügyben az FVM Természeti Erőforrások Főosztálya – szakhatóságként – elutasította a mintegy 130 hektárnyi erdőterület erdő művelési ágból történő kivonását.
A „Hideg-völgyi szivattyús energiatározó” és „Sima-2 szivattyús energiatározó” megépítését azzal az indokkal utasítják el a zöld szervezetek, hogy az érintett dél-zempléni terület a nemzetközi jelentőségű és érvényű Natura 2000 hálózat része (275/2004. /X. 8./ kormányrendeletet), a Tokaj-Hegyaljai Történelmi Borvidék részeként Világörökségi Területnek számít /(UNESCO Világörökség Bizottság 26COM 23.13.
határozat), valamint a Nemzeti Ökológiai Hálózat egyik magterülete (2003. évi XXVI. tv.), amelyek alapján nem minősíthető át beépítésre szánt területté.
A beruházások lehasítanák Dél-Zemplént a Zempléni-hegységről, és ezzel elkezdődne annak ipari területként való hasznosítása.
Megállapítják, hogy jelenleg nem ismert olyan – a kormány vagy a parlament által elfogadott –energiapolitikai koncepció, amely minden kétséget kizáróan indokolttá tenné hazánkban a „szivattyús energiatározós erőművek” megépítését és bekapcsolását a hazai energetikai rendszerbe.
Hangsúlyozzák, hogy a beruházások megépülése esetén a közeli Aranyospuszta (mintegy 100
fős lakossággal) egy több millió köbméter vizet visszatartó völgyzáró gát elé kerülne.
A nyilatkozatot kiadó szervezetek bíznak abban, hogy az ügyben illetékes minisztériumok, gazdasági
szereplők, az aláíró civil szervezetek bevonásával, mihamarabb tárcaközi egyeztetés és országos szakmai vita kezdődik a „szivattyús energiatározós erőművek” terveivel kapcsolatban (szükségesség, lehetséges műszaki megoldások, az esetleges telepítést lehetővé tévő és azt kizáró okok, stb.).
A Takács András, az Abaújaranyos Faluszépítő Egyesület elnöke által összeállított ismertető alapján a Dél-Zemplénbe (Aranyos-völgy) tervezett „Szivattyús energiatározós vízierőművek” ügyében az engedélyezési eljárások 2007. május 20-ai állapota a következő:
A Hideg-völgyi szivattyús energiatározó (beruházó: SZET Kft.)
Abaújszántó és Tállya külterületét érintené, az Észak-Magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség - az első fokú erdészeti szakhatóság állásfoglalása alapján - első fokon elutasította a tervet. Ezt a beruházó másodfokon megfellebbezte.
Miután a másodfokú erdészeti szakhatóság is elutasította a terv megvalósulását (elvi szinten is minimum kormánydöntéshez kötve azt), a beruházó kérelmére a másodfokú eljárást az illetékes másodfokú hatóság 2007. augusztus 10-ig felfüggesztette.
A Sima-2 szivattyús energiatározót (beruházó: SZINERG 640 Kft.) Abaújszántó, Abaújalpár, Boldogkőújfalu, Baskó és Sima külterületére tervezték. Az Észak-Magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség első fokon elutasította a tervet, a beruházó ezt másodfokon megfellebbezte. Ez a másodfokú eljárás napjainkban indul el.
A terveket másodszor is beadták engedélyezésre. A Sima-2 szivattyús energiatározó (beruházó: Magyar Villamos Művek Zrt.) – Abaújszántó, Abaújalpár, Boldogkőújfalu, Baskó és Sima külterületére.
Az ügy jelenleg az Észak-Magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségen van első fokú eljáráson.
Az immár három terv sajátos földrajzi kapcsolata: a Hideg-völgyi szivattyús energiatározó alsó víztározója része a Sima-2 szivattyús energiatározó alsó víztározójának. Vagyis, ha mindkét terv megvalósul, akkor egy nagy közös alsó víztározó lehet (Aranyos-völgy) két felső víztározóval, illetve két erőművel.
Az Aranyos-völgy az egyik fő, Zemplént átszelő közlekedési útvonal. Elválasztja a Dél-Zemplént a hegyvidék középső tömbjétől. A nyugati bejáratánál Aranyospuszta, a keleti bejáratánál Erdőbénye található.
A szivattyús energiatározók fő műszaki elvéről tudni kell, hogy a helyzeti energiára és az olcsóbb éjszakai áramra alapozzák: Keress egy magas hegyet, vedd le a tetejét, és alakíts ki ott egy pár millió köbméter víz befogadására alkalmas kibetonozott felső víztározót. Ezután, egy alacsonyan fekvő völgyben - hiszen a víz kívánatos esése miatt nagy szintkülönbséget kell biztosítani – egy völgyzáró gáttal hozz létre egy minimum hasonló méretű alsó tározót. Keress vizet, amivel feltöltöd a rendszeredet (esetünkben ez a Hernád, illetve a Bodrog lehet). Ha nappal a felső tározóból a turbinákon keresztül leereszted a vizet az alsó tározóba, drágán eladható nappali áramot termelsz, később pedig a vizet az olcsón vásárolható éjszakai árammal vissza tudod szivattyúzni. A két üzemmód között termelhető meg a haszon.
Ilyen módon a nagy erőművek és erőmű rendszerek (pl. atomerőmű, szénerőmű, biomassza erőmű, szélkerék-parkok, stb.) éjszakai vagy más áramtermelési feleslege leköthető, felhasználható.
A beruházások által leginkább érintett aranyospusztai lakosok közül 61 fő – a választókorú lakosság körülbelül a 95 %-a – írta alá azt a nyilatkozatot, amely szerint: nem támogatják szivattyús energiatározók, vízierőművek megépítését Aranyospuszta környezetében, az Aranyos-völgyben, a Zempléni-hegységben, és egyetértenek az Abaújaranyos Faluszépítő Egyesület ügyben kifejtett munkájával.
