Miként biztosítható, hogy az észak-amerikai fa- és papíripar zöld és versenyképes legyen? Ezzel a kérdéssel foglakozott 20 prominens előadó, köztük Carlton Owen, Tom Katzenmeyer, dr. Ian de la Roche, akik az Egyesült Államokból és Kanada más részeiből érkeztek a brit-kolumbiai Vancouverbe, hogy részt vegyenek a 2007 ForestLeadership címet viselő konferencián.
A 2001 óta immár nyolcadik alkalommal megrendezett jeles eseményből most a teljesség igénye nélkül, brit-kolumbiai vonatkozású részleteket emeljük ki.
A „fenntarthatóság a sikerért” jegyében, 2007 május 8-10 között rendezett konferencián jelen lévő 250 küldött meghallgathatta Doug Konkin, Brit-Kolumbia erdészeti miniszterhelyettesének bevezetőjét, aki kiemelte, hogy Brit-Kolumbia ellátása a visszaesés felé tart.
Bár komoly gondnak nevezte Brit-Kolumbia erdészetéért és füves legelőiért felelős minisztérium több vezetőjének elvesztését, megjegyezte, hogy új, fiatal, nyitott gondolkodású személyekkel igyekeznek pótolni a veszteséget. A Fenntartható erdőgazdálkodás kezdeményezés elnöke, William Banzhaf emlékeztette a küldötteket a népességnövekedéssel, a természeti erőforrásokra nehezedő nyomással összefüggő globális felelőségre, és feltette a kérdést, hogy vajon a jelenlegi fogyasztási szint valóban fenntartható-e. Banzhaf hangsúlyozta, a független erdőtanúsítvány jelentőségét abban, hogy a fa- és papíripari ágazat működéséhez a társadalmi elfogadottságot megőrizze.
Dr. Hamish Kimmins, a McGill Egyetem professzora, ugyanakkor a túlszabályozás ellen érvelt, rámutatva, hogy miként lehetne cselekvésre késztetni a nagyvállalatokat a fenntarthatóság jobb betartására, anélkül, hogy rájuk vonatokozó rendelkezéseket, szabályozókat hoznának. A professzor megjegyezte továbbá, hogy a mai erdészeti eljárások némelyike a 19. századi Németországra vezethető vissza, és hangsúlyozta, hogy itt a továbblépés ideje.
Dr. Robert Hrubes a Tudományos Minősítő Rendszer képviseletében megkockáztatta a kijelentést, miszerint halovány elképzelésünk sincs arról, hogy amit teszünk, azt fenntartható módon tesszük-e. Nyomatékosan megjegyezte egyúttal, hogy a tanúsítás nem a fenntarthatóságról szól, hanem a felelős erdőgazdálkodási gyakorlatról.
A bizottságokban piaci megoldásokról, a fenntarthatósággal járó feladatokról, a boreál erdőkről cseréltek eszmét a résztvevő észak-amerikai vezető szakemberek. Megvitatták továbbá a felelős beszerzés, a szén-dioxid kezelés és az innovatív fejlesztés kérdéseit is.
A fenntarthatósággal járó feladatokra és megoldási lehetőségekre összpontosító testületben Bruce Fraser, az Erdészeti Gyakorlat Tanácsának elnöke ökológiailag körülhatárolt egységek szükségességéről beszélt, és az integrált erőforrás-gazdálkodás mellett érvelt. Szerinte ez az irány, amerre Brit-Kolumbiának haladnia kell.
Tzeporah Berman, az Erdészeti Etika Tanács képviseletében rávilágított arra a tényre, hogy mennyire közvetlenül függ egy-egy közösség jóléte erőforrásainak állapotától. Dallas Smith, a Nanwakolas Tanácstól a Kanada egyes részein uralkodó „harmadik világbeli” állapotokról beszélt, és Kanada őslakos indiánjairól, akik ma már hallatják hangjukat a környezetet érintő ügyekben.
Dr. Bill Bourgeois a területalapú gazdálkodást emelte ki, az ökoszisztéma alapú gazdálkodás előfeltételeként, hangsúlyozva, ahhoz, hogy az együttműködés valós lehessen, a közösségeknek világosan definiált közös elképzelésekkel és célokkal kell rendelkezniük.
A konferencia Jean-Pierre Kiekens, elnök és John Innes, a Brit-Kolumbiai Egyetem professzorának összefoglalójával zárult.
A vancouveri események egyik fénypontja a 2007 ForestLeadership Díjak átadása volt. Temec és a WWF Kanada a partneri együttműködésért, Laurie Wayburn, (Pacific Forest Trust ) a vezetői képességekért, Mark Stormzand (Weyerhaeuser) pedig a kapcsolattartásért, a kommunikációért kapott kitüntetést. A díjakat neves tagokból álló zsűri ítélte oda, köztük a július végén a Rolling Stones együttessel hazánkba látogató Chuck Leavell billentyűs és magánerdő-tulajdonos.
