Gondot jelent ugyanakkor, hogy a vegyszer alkalmazása károkat okoz az Európával folytatott mezőgazdasági árukereskedelemben.
Január 12-én tudósok, kutatók és környezetvédők ülnek össze Malawiban, hogy megvitassák a DDT használattal járó kockázatokat és előnyöket, közölte Storn Kabuluzi, Malawi Országos Malária Programjának igazgatója. A DDT az egyik, mindenki számára leginkább megfizethető, hozzáférhető módja annak, ahogyan a térségben a malária ellen védekezni lehessen.
A WHO még szeptemberben irányelveket adott ki a malária elleni védekezés módjait illetően, megállapítva, hogy a DDT bizonyos korlátozott körülmények között, például zárt térben történő permetezéssel, alkalmazható a malária ellen, hosszú távú, szabadtéri, kiterjedt használata ugyanakkor környezetkárosítást okoz.
Az ugandai kormány a múlt hónapban jelentette be, hogy a malária leküzdéséhez igénybe veszi a rovarölő szert. Ugyanakkor az ugandai kertészetek termelői tartanak attól, hogy ha DDT alkalmaznak, az Európai Unió rendelkezései kizárják őket a jövedelmező európai piacokról.
Kenyában a hatóságok még nem döntöttek a DDT-ről, mert a virágexportőrök állítják, hogy a Stockholmi Egyezmény értelmében nem értékesíthetik majd termékeiket Európában, még akkor sem, ha a DDT használatát „zárt térre” korlátozzák.
Rwanda, újság hírek szerint, a DDT helyett inkább egy Kubában alkalmazott eljárásba ruház be, ahol a nagyüzemi halgazdaságokat úgy alakították ki, hogy a szúnyog lárvákat a halak eszik meg.
Malawi az USA által támogatott malária ellenes kezdeményezéshez decemberben csatlakozott hét ország egyike. A kezdeményezés lényege, hogy a maláriával összefüggésbe hozható halálesetek számát öt év alatt felére csökkentsék. A célcsoportok a betegségre legsérülékenyebb terhes nők és kisgyerekek.
Az USA-tól Malawiba érkező, 15 millió dolláros segély egy részét DDT vásárlásra tennék félre, s a rovarölő szer alkalmazását illetően egyezség születik.
