2013. április 7. - Az előrevetített klímaváltozás hatáselemzése és az alkalmazkodás lehetőségei az erdészeti- és agrárszférában (TÁMOP 422A)

TÁMOP kutatás indul a Nyugat-magyarországi Egyetemen Mátyás Csaba egyetemi tanár, akadémikus, irányításával. A nagyszabású vállalkozásban a Nyugat-Magyarországi Egyetem konzorciális partnerei az Erdészeti Tudományos Intézet és a Zala Megyei Kormányhivatal. A projekt futamideje 2012 nov. 1-től kezdődően két év.
A részben EU-finanszírozott projekt célja egy döntéstámogató rendszer felállítása a klímaváltozás feltételeihez való alkalmazkodás érdekében. Az előre jelzett klimatikus változások kihatnak a mezőgazdasági termények, a legelők, az erdők fajösszetételére és hozamára, a károsítók, betegségek elterjedtségére. Hatást gyakorolnak az állatállományra, a vadállományra, a biodiverzitás egészére, és ezen keresztül az életminőségre, a társadalomra is. Az agráriumban alkalmazott technológiák, stratégiák alkalmasak lehetnek a hatások korlátozására, de ugyanakkor fokozhatják is azokat, ideértve a környezet- és természetvédelem problémáit is.
Magyarországi felszínének több mint háromnegyedét foglalja el elsődlegesen klímafüggő, azaz nem öntözött mezőgazdasági terület (szántó, rét, erdő). A projekt ezeken a területeken az éghajlatváltozással kapcsolatos hatásokat vizsgálja, és a munka eredményeként egy olyan döntéstámogató rendszert tervez létrehozni, amely egyrészt előrevetíti az évszázad során várható változásokat (természetesen jelenlegi ismereteink szintjén) és egyúttal gyakorlati javaslatokat is kínál a megfelelő módszerek, eljárások alkalmazására, és a károk megelőzésére.
A program újdonsága az, hogy a rendszer mindhárom fő klímafüggő agrár szektorra kiterjed;
a koncepció az agráriumban szokatlan távlatok (egy teljes évszázad) felvázolása mellett újszerű abban is, hogy foglalkozni kíván a különböző agrár földhasználatok egymás alternatívájaként való kezelésével (pl. szántó helyett erdő), és ennek gazdasági és társadalmi hatásaival;
az eredmények térinformatikai keretbe rendezve jelennek meg, tehát a földtulajdonos kiválaszthatja a rá vonatkozó információkat;
az elemzés kiemelten kezeli a szélsőséges eseményeket (főleg aszályokat);
fel kívánják mutatni a hazai kutatás azon eredményeit, amelyek nemzetközi léptékben az eddiginél nagyobb figyelmet érdemelnek, tudományos és gyakorlati vonatkozásban egyaránt.