ImageANTANANARIVO – A műholdfelvételek valószínűleg alul becsülik az afrikai erdővesztés ütemét és nagyságát.
Holly Gibbs,
PH.D., a Wisconsin Egyetem a jelenséget vizsgáló kutatója, újabb erőfeszítéseket sürget a kontinens zöld kincsének megmentésére. Az az egységes vélemény, miszerint Afrika erdei körülbelül 0,4-0,7 százalékkal fogynak évente, alábecsült érték, mondta a kutatónő a Reutersnek.

Az afrikai erdőpusztulás mértékét valószínűleg azért nem értékelik helyesen, mert a műholdak nehezen tudnak különbséget tenni az ember által előidézet változás, és az évszakra jellemző éghajlati változás között, ami megtévesztően palástolhatja, a zöld réteg alá rejtheti a súlyos helyzetben lévő, stressznek kitett erdőt.
 – Ha az erdőt eső áztatja, ami természetes Afrika bizonyos részein, még zöldebb lesz vagy kivirul. Ha a műhold abban az időszakban készít felvételt, azt a benyomást közvetítheti, hogy azon a vidéken több az erdő, mondta a tudós Madagaszkár fővárosában, egy természetvédelmi konferencián.
A kutatónő szerint a probléma része az is, hogy nettó becsült értékeket használnak az erdőpusztítás mértékének értékelésében. Ez lehetővé teszi, hogy a fiatal, felújított erdők és az értékesítésre szánt ültetvények ellensúlyozzák a tarvágások mértékét, hamis képet adva az őserdők eltűnésének üteméről.
- El kell szakadnunk a nettóérték becslésektől, és az erdőirtás bruttó arányait kell alapul vennünk, hogy teljességében tudjuk felmérni az emberi földhasználat afrikai erdőket érő hatásait – hangsúlyozta Holly Gibbs.
Szerinte több földi, terepi adatra lenne szükség, hogy világosabb képet kaphassunk az afrikai erdőpusztulásról, és nyomon kell követni az irtást szenvedett erdők sorsának alakulását.
A gazdálkodók tarvágással és égetéssel szerzett földjei néhány év alatt elveszítik tápanyagaikat, s gazdálkodók belekerülnek az erdőt és talajt kimerítő termőföld keresés ördögi körébe.
ENSZ becslések alapján Afrika az 1980-as években mintegy 23 millió hektár erdőt vesztett el, s ehhez társult még további 20 millió az 1990-es évek folyamán.
A tét nagy, mivel az erdőirtás a világ legszegényebb kontinensén további problémákat keletkeztet. Malawiban például az erdővesztés talajerózióval társul. Az értékes talaj lepusztulása hozzájárul az időszakosan ismétlődő élelemhiányhoz.
Ismeretes, hogy a konferenciát vendégül látó Madagaszkár eredeti erdőtakarójának 90 százalékát már elvesztette, létfontosságú élőhelyétől fosztva meg az ország fő turista vonzerejének számító, páratlan állat és növényvilágot.