A folyó a Vaskapu közelében (ForestPress fotó)
A megfelelően védett erdős-ligetes területek hasonlítanak bolygónk más vidékein található dzsungelekhez.
Az LDGC (Alsó-Dunai Zöldfolyosó) nemzetközi projekt, amely a WWF Duna-Kárpát-medence Programjába illeszkedik, a nagy folyó alsó szakaszán elterülő hat országra - Szlovákiára, Horvátországra, Bulgáriára, Romániára, Moldáviára és Ukrajnára kiterjedő projekt. A fajok sokféleségének helyreállítására törekszik, valamint biztosítja a Duna ezen szakaszának fenntartható fejlődését – olvasható a Bolgár Rádió honlapján.
Környezeti szempontból nézve a program legizgalmasabb része az Alsó-Dunai Zöldfolyosó tekintettel az Európában egyedülálló és szépségében megőrzött régió flórájára és faunájára. A 1990-es évek közepétől négy ország, Bulgária, Románia, Moldávia és Ukrajna kapcsolódott be a programba.
Erről beszélt a bolgár rádióban Andreas Beckmann, a WWF Duna-Kárpát-medence programjának helyettes igazgatója.
Ivan Hristov a WWF bulgáriai irodájának vizekért felelős szakértője kiemelte a kis szigetek természeti értékeinek jelentőségét a bolgár szakaszon. A legnagyobb vadon élő madárkolóniák, különösen a szürke gém élőhelye ez a szakasz. A megfelelően védett erdős-ligetes területek hasonlítanak bolygónk más vidékein található dzsungelekhez.
A nagy európai folyók közül a Duna a halak csodálatos változatosságával emelkedik ki, annak ellenére, hogy a fokozott folyami hajózás és a folyóra került létesítmények megépítése következtében jelentős az elmocsarasodás a forrásvidéken. Néhány elzárt vizes zónában ívnak a halak. Ilyen a Vaskapu a szerbiai szakaszon, amely ártalmas a tengeri felcser populáció számára.
A folyóra került robosztus építmények mellett, egy másik nagyobb veszély, amivel az élővilág változatossága szembesül, a hajózás kiterjesztésének tervei, magyarázta Andreas Beckmann.
