A legrosszabb esetben 30 százalékos emelés jöhet. Sok módosító javaslat, de érdektelenség az országgyűlési vita során.
Júliusban még nem változik a villamos energia központi ára. A januári piacnyitással várhatóan +/-10 százalékos sávban mozdul el a villamos energia lakossági ára - mondta Felsmann Balázs gazdasági szakállamtitkár, a Népszabadság azonban úgy tudja, a tárcánál készült egy olyan forgatókönyv is, amely szerint a ‘legrosszabb esetben’ 30 százalékkal is drágulhat a villamos energia, bár Kóka János a piac-felszabadításról szóló törvénymódosítás benyújtásakor még kizárt egy ekkora áremelkedést. Szakértők ugyanakkor arra is figyelmeztetnek, hogy egyelőre lehetetlen pontosan előre jelezni az árra ható összes tényező következményét.
A teljesen liberalizált árampiacon a háztartásoknak nem kell a szabadpiacra menniük, maradhatnak az egyetemes szolgáltatónál, két éven keresztül a jelenlegi áramszolgáltatójuknál, amelynek az árrését ellenőrzik majd - tette hozzá a szakállamtitkár, aki szerint a lakossági áramár jövőre lehetséges 10 százalékos emelkedése után jelentősen csökkenhetnek a tarifák, mert az itt szabad piachoz jutó cégek továbbmennek a Balkánra, ahol a nagy áramkereslet felnyomhatja az árakat.
Felsmann Balázs beszámolt arról is, hogy a kormány a piacnyitással összhangban tervezi a szociális tarifa bevezetését, a részleteket a szociális tárcánál dolgozzák ki. Szakértők szerint az árkiegészítés hasonló lenne a gázár esetében alkalmazotthoz, nagyságrendje havonta ezer forintos is lehet, forrása pedig a Paksi Atomerőműnél megnövekvő nyereség.
Az erőműnek jelenleg nincs sok profitja az MVM Zrt.-vel kötött megállapodása alapján, de a szabad piacon a mostaninál jóval drágábban is adhatja a megtermelt energiát, amely akár 80 milliárd forintos nyereséget is hozhat. A tervek szerint ennek az összegnek a fele menne szociális ártámogatásra, amelynek kedvezményezettjei a fogyatékkal élők és a szociálisan rászorulók lennének. A paksi profit másik felét egy majdan megépítendő atomerőműre különítenék el, függetlenül attól, hogy ilyen döntés még nem született.
Ismert, hogy a törvénytervezet szerint a felhasználható energiaforrások bővítése érdekében elő kell segíteni a megújuló energiaforrás, a hulladék, mint energiaforrás, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia felhasználását.
Továbbá arról is rendelkezik majd, hogy külön jogszabályban kell szabályozni a termelt áram kötelező átvételét, és azt különböző szempontok alapján differenciálni szükséges.
Ugyanakkor a tervezet 10. § (2) bekezdése szerint a támogatott, kötelező átvételi rendszerben nem segíthető elő az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvényben meghatározott fakitermelésből származó energiaforrás felhasználásával történő villamosenergia-termelés. Vagyis a magyarországi erdőkből származó energiaforrást (hengeres fa, erdei apríték, vágástéri hulladék) felhasználó villamosenergia-termelés nem támogatható.
Sajtóhírek arról szóltak, hogy bár számos módosító javaslatot nyújtottak be a képviselők, a törvénytervezet tárgyalása csaknem érdektelenségbe fulladt.