Bécs, 2013. június 10. - Az árvízvédelmi létesítmények kiépítése mellett a természetes elöntési területek visszaállításának felgyorsítása mellett érvelt az osztrák környezetvédelmi és mezőgazdasági miniszter egy hétfői rádióinterjúban. "Az árvízvédelmi létesítmények beváltak, elejét vették a még nagyobb károknak, következetesen folytatni kell a kiépítésüket. Amiből még többet kell tennünk, az az elöntési területek kialakítása" - mondta Nikolaus Berlakovich az ORF rádiónak.
    Mint elmondta, 2002 óta kétmilliárd eurót fordítottak Ausztriában az árvízvédelem fejlesztésére. Ezek nélkül a beruházások nélkül sokkal drámaibb következményekkel járt volna az idei áradás - jelentette ki. Berlakovich szerint egyedül Salzburg tartományban például 240 millió euró ráfordítással mintegy ötmilliárd eurónyi kárt előztek meg.
    Kijelentette: bízik benne, hogy a következő egy évben további egymilliárd eurót tudnak költeni az árvízvédelemre.
    Az elmúlt öt évben nyolcezer hektár elöntési területet "adtak vissza" a folyóknak, hogy ezáltal csökkentsék az áradások mértékét lakott területeken. "Fel kell gyorsítani a folyamatot" - mondta a miniszter.
    Bajorországgal ellentétben, ahol az egyik kormányzó párt felvetette, hogy akár mezőgazdasági területek kisajátítására is szükség lehet, az osztrák miniszter azt hangoztatta, hogy ellenzi a kisajátításokat. Az állam arra törekszik, hogy megvásárolja a szükséges területeket a termőföld-tulajdonosoktól, vagy kártérítésről állapodjon meg velük árvíz esetére - mondta.
    Berlakovich az eddiginél egyértelműbb szabályozást sürgetett a jelenleg tartományonként eltérő területrendezési terveket illetően. "Világos stratégiát kell kialakítani, és azt törvényben is rendezni kell" - mondta.
    A környezetvédelmi minisztérium statisztikái szerint mintegy négyszázezer épület áll Ausztriában olyan területen, amely egy központi területrendezési nyilvántartás szerint árvíz, lavina vagy pedig kőomlás veszélye miatt veszélyzónának számít. A kilenc osztrák tartományban azonban egymástól eltérő helyi törvények szabályozzák az építési engedélyek kiadását, és ezek eltérő mértékben ültetik át a gyakorlatba az országos területrendezési tervet.
    Mintegy 150 ezer épület olyan, vörös jelzésű zónában található, ahol a rendezési terv szerint nem szabad építési engedélyeket kiadni. A sárga besorolású területeken a helyi viszonyok ismeretében, vagy megfelelő védelmi intézkedések mellett lehet kivételt tenni.
    További problémát jelent, hogy az épületek jó része 1975 előtt épült, így régebbi, mint maga a besorolás.