Sopron/Muck-magaslat, 2021. július 30. - Mintegy félmilliárd forintból valósult meg az Erdő Háza ökoturisztikai látogatóközpont a Soproni Parkerdőben, amely természetvédelmi, egészségvédelmi, rekreációs és ismeretszerzési lehetőséget biztosít a látogatók számára - mondta Nagy István agrárminiszter pénteken az átadó ünnepségen a Muck-magaslaton.

Ki is volt a névadó Muck Endre?


Muck Endre (Hennersdorf, 1851. május 14. – Sopron, 1925. január 16.) erdész, „a soproni erdők atyja”.
Élete
A zömmel németek lakta cseh Szudéta-vidéken született. Középiskolai tanulmányait Weitwasserben végezte, majd egy ideig különböző uradalmakban volt erdőrendezéssel megbízott erdész. 1874-ben sikerrel pályázta meg az erdőgondnok (az erdészet rangban harmadik tisztségviselője) állását Sopronban. Az alacsony termetű, pörge bajszú, az idő tájt magyarul még egyáltalán nem tudó ifjú erdész az első iratokban még Muck András néven szerepelt.
A nyelvtudás és a személyes kapcsolatok hiánya sokáig hátráltatta karrierjét. A hiányosságokat szorgalmas tanulással egyenlítette ki: megszerezte a magyar állampolgárságot, majd letette az erdészeti szakvizsgát is. Újabb, sikeres pályázatok eredményeként 1875-től erdész, 1882-től főerdész lett a soproni erdészetben. Aktivitásával, sikeres szakmai munkájával háttérbe szorította mindenkori feletteseit: joggal tulajdonították és tulajdonítják neki a város erdeinek rendbehozatalát, a sétautak kiépítését.
Harmincöt évi munkálkodás után 1924-ben nyugalomba vonult, de már a következő év januárjában meghalt.


A soproni erdők rendbehozatala
A Soproni-hegység zonális növénytársulásai különböző lomblevelű erdők voltak, ezeket azonban Muck idejére a szakszerűtlen rablógazdálkodás teljesen lerontotta. A város 7000 holdnyi erdőbirtokán főleg gyertyán és tölgy nőtt. Ezeket sarjaztatással szaporították, és az így növekvő, semmilyen más célra nem alkalmas fákat már 15–20 éves korukban kivágták tűzifának. Ezt sokáig nem tartották problémának, mert a trianoni békeszerződés előtt a Kárpátokban rengeteg fát termeltünk: Magyarország volt Európa legnagyobb faexportőre. A mind gyakoribb erdőirtásoknak az 1879. évi XXXI. erdőtörvény vetett gátat. Ez előírta a célszerűség határai között az erdő fenntartását, elősegítette a kopárok és futóhomok fásítását, megindította a korszerű üzemtervezést.
Muck Endre 1886-ban készítette el a soproni erdők első üzemtervét, ami a rendszeres erdőgazdálkodás alapjává vált. Meggyőződéssel követte a fenyvesítés határon túl divatos irányzatát: fenyveket – főleg erdei- és lucfenyőt – 1881-ben a Várhelyen és a Kecske-patak mentén kezdett ültetni. A fenyveseket azonban nem célnak, hanem átmeneti megoldásnak tekintette, és mellettük a lombcsemeték kiültetését sem hanyagolta el. A fenyőkkel leginkább egy majdani egészséges, „felnőttkoráig” élő tölgy- és bükkállománynak kívánta előkészíteni a terepet.
Telepítései grandiózus méretűek voltak. Így például egyedül 1910-ben kiültettek:
229 ezer luc csemetét,
94 ezer erdei-, illetve feketefenyő csemetét,
6 ezer jegenyefenyőt,
165 ezer lombcsemetét;
emellett elvetettek 80 kg jegenyefenyő magot.
A vágásfordulót 40, majd 60 évre emelte, és kerülte a nagy tarvágásokat. A sarjerdőket apránként szálerdővel váltotta fel.
Az első üzemtervi revíziót 1895-ben tartották, amikor Muck már húsz éve dolgozott a Sopron-környéki erdőkben. Ekkorra a hegyvidéki erdők 1/3-a már magról nőtt, a vágásforduló 40–60 évre emelkedett. A gyertyán aránya 27 százalékra, a nyíré 23 százalékra csökkent. A fenyvesek területe elérte a városi hegyvidéki erdők 18 százalékát.
Az 1925-ös üzemterv már a maihoz közeli adatokat rögzített. A vágásforduló 60-80 év volt, az erdőnek már csak 14 százaléka gyertyán és 3 százaléka nyír; az erdők 26 százaléka szálerdő volt. A több mint 4000 hektáron a fenyvesítés elérte az 50 százalékot.


Közéleti munkássága
Számos egyesületben mindent megtett azért, hogy az erdő üdülésre is szolgáljon. Már az első világháború előtt az ország legkulturáltabb üdülőhelyévé tette Sopront. Meghatározó szerepe volt a Soproni Városszépítő Egyesület és a Dunántúli Turista Egyesület a környék bejárhatóságát kialakító munkájában. Az erdőkben sok utat épített ki, és ezeket útjelzőkkel látta el. Elkészítette a turisták tájékozódásához szükséges térképeket, amiket Romwalter Károly Sopron útikalauzának mellékleteként adtak ki. A felfrissülést keresők Trianonig 408 km hosszú gyalogúton túrázhattak. Tagja volt a Lövér-bizottságnak, szervezte a Villa sor nyaralótelepét. Minden természetvédő mozgalom számíthatott közreműködésére, így az állatvédők is.
Öröksége
Muck üzemterve szerint a fenyőket 1930–1950 között ki kellett volna vágni, de ezt nem tették meg, mert Trianon után a döntéshozók az ország és erdőterületének leapadása miatt a fenyveseket már nem előerdőnek tekintettek, hanem azokat fájukért akarták hasznosítani. Ez jelentősen késleltette a lomblevelű erdők újratelepítését: a Soproni-hegységben az erdők fele még mindig fenyő.

Emlékét az erdőkön kívül a Hotel Lövér mögötti úton álló pihenő is őrzi. A pihenőben elhelyezett emléktábla Szakál Ernő munkája. A Károly-kilátóban emlékszoba mutatja be munkásságát. Az unokái Madasra magyarosították a nevüket, de nem lettek hűtlenek az erdő világához.


Kortársai 1906-ban róla nevezték el az 522 m magas Nyíresen felállított kilátót, ami előtt 1926-27-ben emlékpadot is felállítottak. A kilátót 1936-37-ben Winkler Oszkár tervei alapján menedékházzá építették át, majd a 2006-ig a határőrség pihenőháza lett – ez idő alatt a lakosság nem látogathatta (a határőrizeti nyomsáv Ausztria felé eső oldalán áll). 2006 óta erdei vendégfogadó és szálláshely – magát a hegyet továbbra is Mucknak hívják.

    Nagy István kiemelte, hogy a Tanulmányi Erdőgazdaság (TAEG) Zrt. a Magyar Természetjáró Szövetséggel és a Magyar Turisztikai Ügynökséggel együttműködésben olyan látogatóközpontot alakított ki, amely a fenntartható turizmus minőségi fejlesztéséhez is hozzájárul.


    A bemutatóterem, a hazai fajokat felvonultató vadaspark és az oktató programok új szemléletmódot képviselnek, mert az erdő egészének szolgáltatásait mutatják be - mondta, hozzátéve, hogy ebben az egységben kell az erdőkre tekinteni, mint legfontosabb természeti erőforrásra.
    Az agrárminiszter szerint ma idehaza az átalakuló és megújuló Soproni Egyetem áll a legközelebb ahhoz az oktatási szemlélethez, amely hozzájárulhat az ember és a természet közti harmónia ismételt megteremtéséhez, mert a fenntarthatóság gondolata köré új tudásközpont szerveződik.
    A TAEG erdeje és szervezete pedig teljes egészében az egyetemi oktatást szolgálja, de az Agrárminisztérium (AM) alá tartozó 21 állami erdőgazdaság is aktívan bekapcsolódik a gyakorlati képzésbe - mondta.
    A tárcavezető fontosnak és támogathatónak nevezte azt a törekvést, hogy Sopronban helyet kapjon egy új szemléletű ökoturisztikai képzés, amelyhez jó alapot biztosít a TAEG munkája.
    Nagy István felidézte, hogy az AM alá tartozó erdőgazdaságok és nemzeti parkok a 2021 óta tartó fejlesztéseknek köszönhetően évente mintegy ötmillió látogatót fogadnak a kiépített létesítményekben, további több tízmillió alkalommal pedig egészséges környezetet kínálnak sétákhoz, kiránduláshoz és túrákhoz.
    Hozzátette, hogy 2010 óta több mint 22 milliárd forintot fordítottak kilátók, ökoturisztikai központok, erdei iskolák, erdei vasutak fejlesztésére és hasonló nagyságrendet képviselnek a folyamatban lévő beruházások is.
    Az agrárminiszter beszélt arról is, hogy a járvány ideje alatt a hazai erdők látogatottsága közel 30 százalékkal emelkedett, különösen a városi erdőkben.


    Sándor Gyula, a TAEG Zrt. vezérigazgatója arról beszélt, hogy a látogatóközpont a Bejárható Magyarország program részként valósult meg.
    A látogatóközpont célja, hogy az erdei ökoszisztémát mutassák be szórakoztatóan és tudományosan, ugyanakkor testközelből, emellett megmutassa az ember helyét a természetben - mondta.
    Kitért arra is, hogy a Soproni Parkerdő évente mintegy egymillió látogatót fogad, de a járvány ideje alatt 25-30 százalékkal emelkedett a látogatószám. A cég jelenleg tíz tanösvényt, kilenc kilátót, látogatóközpontot, turistaházat, közel 400 kilométer turistautat, erdei tornapályát, erdészeti erdei iskolát, történelmi emlékhelyeket, piknikező és pihenőhelyeket üzemeltet.
    Farkas Ciprián polgármester (Fidesz-KDNP) azt emelte ki, hogy az Erdő Háza 550 négyzetméteren mutatja be a Soproni Parkerdő élővilágát, 3D-s technika segítségével eleveníti meg a magyarországi nagyvadfajokat, valamint néhány, a területen élő apróvadfajt is.
    Hozzátette, hogy a beruházás jól kiegészíti a Lőverekben a Modern városok program részként megvalósult, vagy jelenleg is zajló fejlesztéseket.
    Seregi János, a Magyar Természetjáró Szövetség elnökhelyettese szerint, ezzel a beruházással olyan generációt tudnak nevelni, akik számára a természet szeretete és védelme belső igény lesz, egy magától értetődő feladat.


    Juhász Szabolcs, a Magyar Turisztikai Ügynökség turizmus szakmai igazgatója arról beszélt, hogy hazánk turisztikai kínálata a következő években teljesen meg fog újulni.
    Részletezte, hogy a cél az volt, hogy a turisztikai térségekben frissített kínálattal várják a belföldi és külföldi vendégeket a járványt követően, és ennek egyik "fontos ékköve" az Erdő Háza látogatóközpont.
    Kitért arra is, hogy a járvány időszakában felértékelődtek idehaza a szabadidő aktív eltöltésének a lehetőségei.


    Részletezte, hogy a gyalogos, kerékpáros túrák és szolgáltatások iránt megnőtt a kereslet, így fontos, hogy az aktív és ökoturisztikai szolgáltatásokat, létesítményeket hálózatba lehessen kapcsolni, hogy a vendégek ne csak egy lokális célpontot vegyenek igénybe.
    (FOTÓ)