Ebben az évben a gombatermés szegényebbnek bizonyult Finnországban. Csak a sárga rókagomba (Chantarellus cibarius) hozott az átlagosnál nagyobb termést.
Ha az ősz enyhe, s az éjszakai fagyok mérsékeltek maradnak, s amíg a hó be nem lepi a talajt addig a sárga rókagomba és a tölcséres rókagomba (Chantarellus tubaeformis) megtalálható lesz. Az idén a vargánya és tejelőgomba termésátlagon aluli volt Finnországban, noha a vargányának ideális feltételek mutatkoztak, különösen a csapadékos július és azt követő meleg időszakban – olvasható a forest.fi oldalon. A legbuzgóbb gombászok Kelet-Finnországban élnek. A 2000-ben készített felmérés szerint jó gombatermést adó években a finnek 44 százaléka, míg a gyenge években csak 33 százaléka megy gombát szedni. Az átlag finn évente ötször megy gombászni, de a leglelkesebb gombaszedők akár évi tizenöt alkalommal is, állítja Tuija Sievänen, a Finn Erdészeti Kutató Intézet munkatársa, aki szerint az egész országban elterjedt ugyan a gombászás, de a lelkesedés a keleti országrészekben a nagyobb, ahol a lakosság körülbelül fele gyűjt gombát. A nyugati és északi vidékeken ez az arány harminc százalék alatt marad. Ez a szokás a kulturális különbségek tükröződése. A gombaszedés szokása Oroszországból terjedt át Finnországba, s így még mindig a keleti országrészben él a legintenzívebben. Korábban volt eltérés abban is, hogy mit szednek az erdőn. Keleten inkább a tejelő gombát, nyugaton pedig a rókagombát, de ezek a különbségek mára már eltűntek.
Segíti-e hagyomány életben tartását a finnek ragaszkodása a nyári lakhoz? – a kutatás erre is kereste a választ. Akiknek van ilyen hétvégi házuk, sokkal valószínűbben gyűjtenek gombát is. A kutató elmondta, hogy 2008-ban a finnek természethez kötődő, szabadidős tevékenységéről új tanulmány készítésébe kezdenek. Az erdei gyümölcs- és gombaszedés szokásában a különböző termést adó években jellemző eltérések jó példák arra, hogy a változásokat tükröző megbízható kép kialakításához miért kell az adatokat egy évnél hosszabb időn át gyűjteni.
