Az új kutatási eredmények azt sugallják, hogy a felmelegedés sokkal gyorsabban következhet be, mint azt korábban megállapították.A talajban tárolt szén sorsa nagyon régóta létező rejtély a klíma-kutatók előtt, amit most sikerült megoldaniuk. A kutatások azt sugallják, hogy a felmelegedés sokkal gyorsabban következhet be, mint azt korábban megállapították.
Egy nemzetközi kutatócsoport, a Bristoli Egyetem vezetésével beszámolót tett közzé a Nature 2005. január 20-i számában, kimutatva, hogy a szenet a talajban lebontó mikroorganizmusok látszólagos biológiai alkalmazkodása – mikor is széndioxidot bocsátanak ki a levegőbe – valójában azzal magyarázható, hogy az adott szerves szénvegyületek rendkívül eltérő tulajdonságúak.
Újabb laboratóriumi vizsgálatok azt állapították meg, hogy a mikroorganizmusok, melyek felelősek a talaj szénvegyületeinek lebontásáért fokozatosan „akklimatizálódnak” az emelkedő hőmérséklethez és szabályozzák a szén levegőbe jutásának mértékét, úgy hogy viszonylag azonos mennyiség kerül ki az atmoszférába. Ez azonban nem felel meg a fizikai kémia régen érvényben lévő törvényeinek, amelyek szerint ahogyan az éghajlat melegszik, ezek a reakciók felgyorsulnak, ami a kibocsátott széndioxid mennyiségének növekedését eredményezi.
A Bristoli Egyetem és a Natural Environment Research Council QUEST programja, továbbá a német Max-Planck Biokémiai Intézet és a kolorádói National Centre for Atmospheric Research most közösen megoldotta a rejtélyt, kimutatva a nyilvánvaló ellentmondást a laboratóriumi kísérletek és az elméleti előrejelzések között.
Kimutatták, hogy ami a mikroorganizmusok biológiai alkalmazkodásának tűnt az tulajdonképpen a talajban jelen lévő szerves szén rendkívül változatos tulajdonságaival magyarázható.
Ezek a tulajdonságok a könnyen emészthető (labilis) szénhidrát típusú vegyületektől a majdnem teljesen stabilis faszén típusig terjednek. Utóbbi vegyületeket a mikroorganizmusok nehezen bontják le. Ez a bonyolult összetétel (vagyis a vegyületek sokfélesége) eddig meghiusította a laboratóriumi eredmények elméleti magyarázatát.
A következő lépés az új elmélet alkalmazása lesz komplex, szimulált éghajlati körülmények között, az úgynevezett Earth System Model-ek alkalmazásával. Ezek a modellek eddig csak a talaj labilis tulajdonságú szénvegyületeit használták, mert ezeket könnyebb mérni. Azonban Földünk talajaiban a szénvegyületek körülbelül 90 százaléka a sokkal stabilisabb komponensekből áll és ezeket most be kell építeni a modellbe.
Az új eredmények azt vetítik előre, hogy mivel a mikroorganizmusok nem tartják a széndioxid kibocsátást állandó szinten, ahogy ezt korábban feltételezték, a hőmérséklet emelkedésével még nagyobb sebességű lesz a stabil alkotóelemek lebomlása, ami még több széndioxid légkörbe jutását eredményezi, és még gyorsabb klímaváltozást idéz elő.
