Keveset hallani a különböző fák genomjának módosítását célzó, sokat ígérő kísérletekről.
2004. szeptember 12.-15. között rendezték a németországi Kölnben az ABIC-ot (Agricultural Biotechnology International Conference), amely az egyik legfontosabb mezőgazdasági biotechnológiai fórum a világon. A konferencia sorozatot 1996-ban egy alapítvány létrehozásával indították el. Ezeken tudományos kutatók, ipari vezetők, beruházók, üzletemberek és politikusok cserélik ki tapasztalataikat a mezőgazdasági biotechnológia továbbfejlesztése érdekében.
A freiburgi Albert-Ludwig Egyetem erdészeti és növényélettani intézetének általános kutatási és oktatási programjában többek között olyan vizsgálatok is szerepelnek, amelyek az erdei fák élettani és szabályozási folyamatainak a környezettel való kölcsönhatását elemzik. E kísérletek legfontosabb célja, hogy az egyes fajokat ellenállóvá tegyék különböző kártevőkkel (rovarok, gombák, vírusok) és az abiotikus hatásokkal szemben.
Prof. dr. Heinz Rennenberg, a legismertebb német növényélettani kutató, a freiburgi egyetem tanszékvezető professzora szilárd meggyőződése, hogy az elsavanyodott szántók, humuszmentes talajok, vegyszerrel tönkretett területek, mind megmenthetők transzgén fák telepítése révén. Csoportja máris biztató kísérletet folytat a Harz hegység keleti lejtőin. Olyan nyárfákat ültettek az évszázadokon át színesfémekkel szennyezett térségben, amelyekbe „becsempészték” az emberi bélflórában tenyésző Escherichia coli baktérium egy génjét. Ezáltal a fák képessé váltak arra, hogy felszívják és leveleikben tárolják a talajban lévő fémszennyezést. Rennenberg bízik abban, hogy 25 év múlva a Harz talaja ismét tiszta lesz.
A cél olyan fák kiválasztása, amelyek képesek magukba szívni a talajba jutott szennyeződést, ezáltal ismét megművelhetővé téve hatalmas területeket.
A kísérletek eredményei segíthetnek a környezet kímélésében, a vegyszermentes technológiák terjedésében.
Más fafajok közül például a lucfenyők génállományát úgy lehet módosítani, hogy a fenyő fűrészáru telítő kezelés nélkül is ellenálljon az időjárásnak. A nyárak és az eukaliptuszok esetében a kutatás iránya a rostokban lévő lignin eltávolítása. Ezt az anyagot a papírgyártás során nagy mennyiségű vegyszerrel kell kioldani a fák szöveteiből.
A géntechnológia szószólói a Föld megmaradt esőerdeit védelmező élcsapatnak tekintik
magukat. Arra hivatkoznak, hogy az emelkedő papír- és faigény csak intenzívebb erdőgazdálkodással, nagyobb hozamú fákkal elégíthető ki: olyan fajtákkal, amelyek minimális területen a legnagyobb hozamot adják. Emellett az új technológia segíthet a szennyezéssel terméketlenné tett földek szanálásában is.
