Az afrikai Nagy Zöld Fal a kontinens nyugati részén fekvő Mauritániától a keleti Djibutiig  terjedő erdősávokból áll majd. Három évvel a javaslattétel után megkezdődtek az úgynevezett afrikai Nagy Zöld Fal létesítésének az előkészületei – olvasható a scidev.net oldalon. A program célja a Szahara déli irányú terjeszkedésének lassítása.

A Nagy Zöld Fal hosszú fasorokból áll majd, s mezővédő erdősávként oltalmazza a sivatagosodástól a Szahel övezet fél-száraz szavanna vidékét és a termőföldeket.
A projekt két évre tervezett első fázisának 3 millió US dolláros tervezetét hivatalosan a múlt hónapban fogadta el a Szahel-Szahara övezetébe tartozó államok közösségének (Ced-Sad) vidékfejlesztésről és élelmiszer biztonságról rendezett csúcstalálkozója (június 17-18).
Az észak-afrikai nemzetek már 2005-ben támogattak egy hasonló, zöld sáv elképzelést.
A Zöld Fal projekt két faültetési programból áll, az egyik Afrika keleti, a másik nyugati részén.
 A CILSS (Szahel övezet aszály kezelő kormányközi bizottsága) tudományos konzulensekkel és Burkina Faso, Mali, Mauritánia, Niger, Nigéria, Szenegál képviselői együttműködve szeptemberre tervezi egy minta projekt indítását.
A másik, Csádot, Djiboutit, Eritreát, Etiópiát és Szudánt is érintő faültetési program, az IGAD (Kormányközi Fejlesztési Hivatal) által összefogott, Afrika szarva országainak fennhatósága alatt várhatóan két hónapon belül végleges formát ölt.
Mariam Aladji Boni Diallo, a Cen-Sad csúcs szervezőbizottságának elnöke reméli, hogy a Zöld Fal nemcsak fákat jelent majd.
SciDev.Net portálnak elmondta, hogy a projekt prioritásai között szerepel az  erdőfelújítás, a természeti erőforrások helyreállítása, a halászat és az állattenyésztés esetleges fejlesztése is.
A térség megfigyelésével, tanulmányozásával foglalkozó, UNESCO kapcsolatokkal rendelkező non-profit szervezet az Observatory of the Sahara and the Sahel  jelentése szerint a munkaigényes projekttel munkahelyeket kellene teremteni, de azt tanácsolja, hogy a kifizetéseket részben vissza kéne tartani, addig, amíg a fák első két évre tervezett telepítése be nem fejeződik, és a fizetést az eredményességre kellene alapozni, a növények nevelésével kéne összefüggésbe hozni.
Érzékennyé kell tenni a lakosságot a fa ültetése és gondozása iránt, máskülönben elpusztítják a fákat, anélkül, hogy tudatában lennének, hogy kárt tesznek az ökoszisztémában, és az egész munka kárba veszhet, mondta  Bodjrénou, a Benini Természettudományi Múzeumban működő, környezeti neveléssel foglalkozó szervezet vezetője, a SciDev.Net portálnak.
Nagyon fontos, hogy a munkát minden országban helyi szakemberek végezzék, hisz ők tudják, mely fajok tenyésznek jól az ottani talajon, és nem importált, hanem helyi fajokat kell használni.